A jelenségre egyszerűen a magyarázat, amire az éjszakai poprádi szonda felszállás is ráerősít.
Baloldalon a zivatarfelhő, jobb oldalon a hozzá igazított szonda felszállás látható. A kitüremkedés a szonda görbén az alacsony harmatpontot jelzi, ami egyet jelent a száraz levegő jelenlétével. Viszont az is jól látszik, hogy alsó és felső rétegekben megfelelő volt a nedvesség. Magyarán alulról elindult a feláramlás, majd beleütközött a száraz levegőbe, így csak keskenyebb csatornán tudott tovább törni, küzdve a száraz légtömeggel, majd fent ismét találkozott nedves levegővel így vaskos üllőt tudott növeszteni. A sok villám pedig magasra törés következménye, hiszen 10 km-es zivatarfelhőben elég sok jég tud képződni, ráadásul a szárazabb levegőben ezek lassabban is olvadnak így tehát lentebb is nagyobb számban voltak jelen, az ütköző jegek pedig jó kis töltést biztosítanak a felhőben.
 
 
A teljes felszállási ábra.
 
 
A látványos északkeleti Cb Nyíregyházról fotózva. (Fotó: Óriásfej)