Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
A ma reggel mért 4,4 mm-rel 17,6 mm a januári csapadék mennyisége, és mind HÓ! Az elsõ 6 nap alapján az átlaghõmérséklet: -0,9°C.
Mint írtam, nem írom le, egy kis logikával és helyismerettel ki lehet találni, mire gondoltam.
Há halljátok itt aztán megnyíltak az ég csatornái az utóbbi idõben. A fagy miatt a mûanyag mérõm nincs kint ilyenkor, úgyhogy nincsenek adataim... De gyanítom, Orosháza eddig nagyon elöl járhat januári csapadékösszeget nézve. Meg is kérdezem Derick bácsit privátban. 
Kár, hogy ami jan. 1-én jött le 31mm azt hiszem, annak egy jó része még dec.31-re írandó.
Ez évváltáskor is így megy? A 6 UTC elõtti csapadék az elõzõ naphoz, ergo elõzõ évhez megy?
Tök cink, minek van így megvariálva? Jobb lenne a mi saját napjainkhoz, idõszámításunkhoz igazítani, aztán viszonyítgassa, aki akarja...!
Milyen már, hogy január elsején jövök haza 5 órakor az élménykombinátból és az esõ kopog a fejünkön, de a havert nyugtatom, hogy ez nem most esik, hanem tegnap, sõt tavaly!

Kár, hogy ami jan. 1-én jött le 31mm azt hiszem, annak egy jó része még dec.31-re írandó.
Ez évváltáskor is így megy? A 6 UTC elõtti csapadék az elõzõ naphoz, ergo elõzõ évhez megy?


Milyen már, hogy január elsején jövök haza 5 órakor az élménykombinátból és az esõ kopog a fejünkön, de a havert nyugtatom, hogy ez nem most esik, hanem tegnap, sõt tavaly!

Ezek alapján a Pécs-pogányi 4 centi is erõsen kérdéses.
Nem is értem!
Nem elsõ eset, hogy Pécs-Pogányban kevesebb havat mérnek, mint amit reálisnak tûnik, az okát illetõen egy dologra tudok gondolni, de azt le sem merem írni...
Nem is értem!
Nem elsõ eset, hogy Pécs-Pogányban kevesebb havat mérnek, mint amit reálisnak tûnik, az okát illetõen egy dologra tudok gondolni, de azt le sem merem írni...
Az, hogy nem telik nekik észlelõre, az teljesen rendben van.
Nade, ha az automata hómagasság érzékelõ ennyire alámér, 2 centi havat mér a kb. 10-12 centi helyett(ugyanis annyi lehetett ott reggel, Kenyával beszéltem délután 3-kor, onnan nemmessze 330 méter magasságban 7 centi havat mért), akkor talán jobb lenne, ha nem is lenne ott az az érzékelõ, mert a hamis, téves adat rosszabb, mintha nem lenne adat.
Ha kiküldenek valakit az erdészettõl, hogy mérjék már meg, vagy ha annyira kell nekik az ottani hóvastagság adat, Budapestrõl megbecsülik a környékbeli csapadék és hóadatokból 1 centis pontossággal. Még akkor is elõrébb vannak az adatok pontosságát illetõen, mint így.
Nade, ha az automata hómagasság érzékelõ ennyire alámér, 2 centi havat mér a kb. 10-12 centi helyett(ugyanis annyi lehetett ott reggel, Kenyával beszéltem délután 3-kor, onnan nemmessze 330 méter magasságban 7 centi havat mért), akkor talán jobb lenne, ha nem is lenne ott az az érzékelõ, mert a hamis, téves adat rosszabb, mintha nem lenne adat.
Ha kiküldenek valakit az erdészettõl, hogy mérjék már meg, vagy ha annyira kell nekik az ottani hóvastagság adat, Budapestrõl megbecsülik a környékbeli csapadék és hóadatokból 1 centis pontossággal. Még akkor is elõrébb vannak az adatok pontosságát illetõen, mint így.
Tõlem Árpád tetõ 5 km-re van északra tegnap reggel 7-kor 5 cm, ma reggel ugyanekkor 13 cm vastag hótakaró volt itt kb.200 m magasan.Ráadásul hivatalosan az Árpád tetõ mérési adatai jelennek meg mint mecseki hóadat.

Az Árpád-tetõn automata hómagasság érzékelõ van, ami az észlelõnél lényegesen megbízhatatlanabb. Ha dúskálna az OMSZ a pénzben, akkor talán telne ott is észlelõre, de szerintem így is mindent megtesznek, amit lehet. Egyébként az észlelõs állomások közt jó az összhang: Sopron, Pér 8 cm, Sz.hely 7 cm.
Tegnap reggel a szegedi állomáson 3 centi havat mértek, ma reggel 9-et. Közben volt 20 centis vastagság is. Ez nem kritika, csak érdekesség

Már a múlt hónapban is feltûnt, hogy ezek a hómérések nem mindig tükrözik a valóságot, de a ma reggeli ismét ezt igazolta.
Ugye Árpád-tetõ 400 méteren van, Pécs-Pogány 200 méteren, a tegnapi, éjszakai és reggeli események ismeretében teljesen nyilvánvaló, hogy a 400 méteres magasságban több hónak kellett esnie, késõbb kellett átmennie esõbe (mivel magasabban van, illetve északabbra fekszik, mint Pécs-Pogány), illetve mivel magasabban van, alacsonyabb hõmérsékletnek kell lennie még most is.
Ennek ellenére a reggeli hóvastagságmérésnél Pécs-Pogány 4 centi, Árpád-tetõ 2 centi Link
Ez teljesen kizárt!
Pláne, hogy tényleg több esett Link , és a tények ismeretében kizárt, hogy kevesebb hó maradt a nagyobból.
Ez több más esetben is így zajlik, Árpád-tetõn mindig kevesebb hó van, mint Pécs-Pogányban, ami a 200 méteres szintkülönbség miatt eléggé kérdéses.
2009. december 17-én is kevesebb havat mértek Árpád-tetõn Link , pedig több csapadék hullott Link , illetve a 19-i genovaiból is kevesebb hó lett Link több csapadék mellett Link
Egyszer-egyszer elõfordulhatna, de rendszeresen nem.
A napijelentések alá ez van írva:
"Napijelentés [b oldal]
Megjegyzés:
Az idõjárási napijelentés automatikus eljárással készült, az adatok csak elsõdleges ellenõrzésen estek át, ezért hivatalos igazolásban nem használhatóak."
Csak tudnám, hogy a rossz hóadatot utólagosan hogyan és ki fogja korrigálni, honnan fogják tudni, hogy a mérés idõpontjában mennyi hó volt valójában.
Ugye Árpád-tetõ 400 méteren van, Pécs-Pogány 200 méteren, a tegnapi, éjszakai és reggeli események ismeretében teljesen nyilvánvaló, hogy a 400 méteres magasságban több hónak kellett esnie, késõbb kellett átmennie esõbe (mivel magasabban van, illetve északabbra fekszik, mint Pécs-Pogány), illetve mivel magasabban van, alacsonyabb hõmérsékletnek kell lennie még most is.
Ennek ellenére a reggeli hóvastagságmérésnél Pécs-Pogány 4 centi, Árpád-tetõ 2 centi Link
Ez teljesen kizárt!
Pláne, hogy tényleg több esett Link , és a tények ismeretében kizárt, hogy kevesebb hó maradt a nagyobból.
Ez több más esetben is így zajlik, Árpád-tetõn mindig kevesebb hó van, mint Pécs-Pogányban, ami a 200 méteres szintkülönbség miatt eléggé kérdéses.
2009. december 17-én is kevesebb havat mértek Árpád-tetõn Link , pedig több csapadék hullott Link , illetve a 19-i genovaiból is kevesebb hó lett Link több csapadék mellett Link
Egyszer-egyszer elõfordulhatna, de rendszeresen nem.
A napijelentések alá ez van írva:
"Napijelentés [b oldal]
Megjegyzés:
Az idõjárási napijelentés automatikus eljárással készült, az adatok csak elsõdleges ellenõrzésen estek át, ezért hivatalos igazolásban nem használhatóak."
Csak tudnám, hogy a rossz hóadatot utólagosan hogyan és ki fogja korrigálni, honnan fogják tudni, hogy a mérés idõpontjában mennyi hó volt valójában.
Csináltam pár képet az itteni Ónos esõ utáni állapotokról, tiszta jég minden, jégcsap jégcsap hátán.
Link
Link
Ha már eddig senkinek nem volt ez a gumicicája(legalábbis ilyen fokig, ilyen mélységig nem nagyon, mert erre utaló jel, vagy ennek bármiféle hatása nagyon nincs), így legalább végre valakié.
Hogy mi városi és mi nem, mi belvárosi és mi nem, arról itt egy olasz elemzés:
A meteorológiai szolgálatoknak nehézséget jelent városi környezetben olyan észleléseket végezni, amelyek ne lennének komoly mértékben megbízhatatlanok. Ez azért van, mert a városi környezet legnagyobb része lehetetlenné teszi a mérõhely kiválasztására és a mûszerek elhelyezésére vonatkozó elõírások betartását a szabályos légáramlást befolyásoló akadályok, az épületek, fák és mesterséges felületek sugárzása általi hõcsere és az emberi tevékenységbõl eredõ hõ- és vízpárakibocsájtás következtében.
Ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogy mérvadó észleléseket végzünk, nagyon nagy figyelmet kell fordítanunk néhány olyan alapelv figyelembevételére, amelyek a városi környezetek sajátosságai. Fontos még, hogy ezeknek az alapelveknek az alkalmazása bölcsen és rugalmasan történjék, úgy hogy számításba vegye annak a specifikus környezetnek a valós voltát, amelyben vagyunk. A szokványos szabályokhoz való merev ragaszkodás itt hasznavehetetlen."
"A rétegek elmélete: canopy layer és boundary layer
A városi klímára irányuló kutatások és a WMO útmutatóban lévõ tudnivalók a légkör ún. "layer"-ekre (rétegekre) osztott felépítésére hivatkoznak. Az elv lehetõség szerinti maximális leegyszerûsítésével azt mondhatjuk, hogy a város fölött azt a légréteget, amelyen belül úgy tekinthetjük, hogy a városi felületnek befolyása van a légkör áramlására és karakterisztikájára "boundery layer"-ként (városi határrétegként) határozzuk meg. Ez egy "kupolát" határol körbe, amely deformálódhat a légmozgás irányának függvényében (széliránynak megfelelõen kinyúlva a városon kívüli területekre).
A mi esetünkben egybeeshet azzal a határvonallal, amely a talajközeli inverzió meglétének a hiányát jelöli ki.
A"boundary layer"-en belül, a talajról indulva megkülönböztetnek egy réteget, amelyet a város fölötti "kupola" zár le, "urban canopy layer" (városi mennyezeti réteg): amely ideális lepedõt terít a háztetõk fölé, ami pedig alatta marad, a "canopy layer", amit egyenlõtlenség jellemez (a tér elemeinek - utcáknak, tereknek - akadályoknak - építményeknek a váltakozása miatt egy ahhoz hasonlítható légréteg, mint amilyen egy erdõ fái alatt keletkezik).
A tetõk szintjén a tetõk jellemzõi által keltett mikroklímák és a "canopy layer", azaz az alattuk lévõ utcáknak és tereknek a mikroklímája kölcsönhatásából kialakuló hibrid helyzetek keletkeznek. Végül egy utolsó szint különíthetõ el, ami azon a magasságon határozható meg, amelyen ennek a két "mikroklímának a keveréke kiegészül: ez a réteg ("roughness sublayer" /érdességi (egyenetlenségi) alréteg/) váltakozó vastagságú, amely az alatta lévõ"egyenetlenség"-tõl függ, azaz a városi karakterisztikától (az üres és beépített területek arányától, az épületek magasságától, az utcák szélességétõl, stb.): a "roughness canopy" határa sûrû beépítettség esetén a "canopy layer" másfélszeresére becsülhetõ, de elérheti a "canopy" négyszeresét is szabálytalan beépítettségû, vagy nyitottabb területeken."
A"boundary layer" legfelsõ rétegét "inertial sublayer"-nek (tehetetlenségi alrétegnek) nevezik."
Link
"A Milánóban és környékén 2008. október 5-én mért éjszakai minimumokból szerkesztett izotermatérképen markánsan rajzolódik ki a városi hõsziget. Érdekes megfigyelni, hogy a perifériákon és a várost övezõ agglomerátumokban is milyen élesen jelentkezik a hõszennyezés hatása." Link
Hogy mi városi és mi nem, mi belvárosi és mi nem, arról itt egy olasz elemzés:
A meteorológiai szolgálatoknak nehézséget jelent városi környezetben olyan észleléseket végezni, amelyek ne lennének komoly mértékben megbízhatatlanok. Ez azért van, mert a városi környezet legnagyobb része lehetetlenné teszi a mérõhely kiválasztására és a mûszerek elhelyezésére vonatkozó elõírások betartását a szabályos légáramlást befolyásoló akadályok, az épületek, fák és mesterséges felületek sugárzása általi hõcsere és az emberi tevékenységbõl eredõ hõ- és vízpárakibocsájtás következtében.
Ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogy mérvadó észleléseket végzünk, nagyon nagy figyelmet kell fordítanunk néhány olyan alapelv figyelembevételére, amelyek a városi környezetek sajátosságai. Fontos még, hogy ezeknek az alapelveknek az alkalmazása bölcsen és rugalmasan történjék, úgy hogy számításba vegye annak a specifikus környezetnek a valós voltát, amelyben vagyunk. A szokványos szabályokhoz való merev ragaszkodás itt hasznavehetetlen."
"A rétegek elmélete: canopy layer és boundary layer
A városi klímára irányuló kutatások és a WMO útmutatóban lévõ tudnivalók a légkör ún. "layer"-ekre (rétegekre) osztott felépítésére hivatkoznak. Az elv lehetõség szerinti maximális leegyszerûsítésével azt mondhatjuk, hogy a város fölött azt a légréteget, amelyen belül úgy tekinthetjük, hogy a városi felületnek befolyása van a légkör áramlására és karakterisztikájára "boundery layer"-ként (városi határrétegként) határozzuk meg. Ez egy "kupolát" határol körbe, amely deformálódhat a légmozgás irányának függvényében (széliránynak megfelelõen kinyúlva a városon kívüli területekre).
A mi esetünkben egybeeshet azzal a határvonallal, amely a talajközeli inverzió meglétének a hiányát jelöli ki.
A"boundary layer"-en belül, a talajról indulva megkülönböztetnek egy réteget, amelyet a város fölötti "kupola" zár le, "urban canopy layer" (városi mennyezeti réteg): amely ideális lepedõt terít a háztetõk fölé, ami pedig alatta marad, a "canopy layer", amit egyenlõtlenség jellemez (a tér elemeinek - utcáknak, tereknek - akadályoknak - építményeknek a váltakozása miatt egy ahhoz hasonlítható légréteg, mint amilyen egy erdõ fái alatt keletkezik).
A tetõk szintjén a tetõk jellemzõi által keltett mikroklímák és a "canopy layer", azaz az alattuk lévõ utcáknak és tereknek a mikroklímája kölcsönhatásából kialakuló hibrid helyzetek keletkeznek. Végül egy utolsó szint különíthetõ el, ami azon a magasságon határozható meg, amelyen ennek a két "mikroklímának a keveréke kiegészül: ez a réteg ("roughness sublayer" /érdességi (egyenetlenségi) alréteg/) váltakozó vastagságú, amely az alatta lévõ"egyenetlenség"-tõl függ, azaz a városi karakterisztikától (az üres és beépített területek arányától, az épületek magasságától, az utcák szélességétõl, stb.): a "roughness canopy" határa sûrû beépítettség esetén a "canopy layer" másfélszeresére becsülhetõ, de elérheti a "canopy" négyszeresét is szabálytalan beépítettségû, vagy nyitottabb területeken."
A"boundary layer" legfelsõ rétegét "inertial sublayer"-nek (tehetetlenségi alrétegnek) nevezik."
Link
"A Milánóban és környékén 2008. október 5-én mért éjszakai minimumokból szerkesztett izotermatérképen markánsan rajzolódik ki a városi hõsziget. Érdekes megfigyelni, hogy a perifériákon és a várost övezõ agglomerátumokban is milyen élesen jelentkezik a hõszennyezés hatása." Link
üdv, tudom hogy gumicicád ez a fagyzugtéma
. nem fügefákat, hanem fügetulajdonosokat írtál, akiket jobban hazavághatott a jégesõ (nem a fügefáikat, hanem az értéktárgyaikat) mint a fagy
. Az nem vitás, hogy a fügefák ezt a hideget rosszabbul viselték mint a jégesõt, de õk nem szavaztak.
A kertünkben 2001/2 telén fagyott el kissé a füge, de igazából ott nem mérünk, csak csapadékot, a hõmérsékletet a lakhelyemrõl mondtam ami -11,5 volt igaz nem hiteles mérésbõl de nem is durván téves és hõszennyezett belvárosi mérõpont.
Azért pár dolgot pontosítanék, már múltkor is írtam az egyetemi állomás egyáltalán nem belvárosi, Leo mérõhelye pedig a város egyik legmélyebb pontja nyitott terekkel és a közeli vasúti nyílt rendezõkkel; pecsa lakhelye pedig kb 6-8 km-re van a belvárostól; kertes családi házas övezet. (sehol sem volt -15)
Az is igaz viszont h. apámék régen a munkahelyén a vásártér szomszédságában (totál nyílt lapos beépítetlen terület) brutál hidegeket mértek, szinte mindig voltak mínusz 15-20 körül a hideg periódusokban. Ill. mégegy, asszem dec 21én ismerõs jött kocsival Baja felõl és Dunaszekcsõ környékén -23 C volt hajnal 3kor. Szóval tényleg nagyon helyfüggõ a fagykérdés.



A kertünkben 2001/2 telén fagyott el kissé a füge, de igazából ott nem mérünk, csak csapadékot, a hõmérsékletet a lakhelyemrõl mondtam ami -11,5 volt igaz nem hiteles mérésbõl de nem is durván téves és hõszennyezett belvárosi mérõpont.
Azért pár dolgot pontosítanék, már múltkor is írtam az egyetemi állomás egyáltalán nem belvárosi, Leo mérõhelye pedig a város egyik legmélyebb pontja nyitott terekkel és a közeli vasúti nyílt rendezõkkel; pecsa lakhelye pedig kb 6-8 km-re van a belvárostól; kertes családi házas övezet. (sehol sem volt -15)
Az is igaz viszont h. apámék régen a munkahelyén a vásártér szomszédságában (totál nyílt lapos beépítetlen terület) brutál hidegeket mértek, szinte mindig voltak mínusz 15-20 körül a hideg periódusokban. Ill. mégegy, asszem dec 21én ismerõs jött kocsival Baja felõl és Dunaszekcsõ környékén -23 C volt hajnal 3kor. Szóval tényleg nagyon helyfüggõ a fagykérdés.
Szerintem ez valamikor kora délelõtt volt, 8 óra felé. Neki a reggel 5-kor van
. Azt mondta, hogy kint akkor már melegebb volt, legalábbis úgy érzõdött..
Az a hely különben is érdekes. Pár száz méterre van egy tó, ami miatt az elsõ ködök mindig ott jelennek meg.
Lehet veszek neki ajándékba egy loggert

Az a hely különben is érdekes. Pár száz méterre van egy tó, ami miatt az elsõ ködök mindig ott jelennek meg.
Lehet veszek neki ajándékba egy loggert

Hát akkor az az autóhõmérõ vagy rosszul mér, vagy amikor este vagy reggel álltak be vele, és a beálláskor rögzített -20 fok benne maradt, de garázsban délelõtt -20 fok az azért szerintem kicsit sok.
Függetlenül attól, hogy az valóban annyi volt-e vagy sem, a Mecsek és Pécs környéki völgyek, katlanok, gödrök a Dunántúl egyik legfagyzugosabb helyei lehetnek, borzalmas hidegeket lehetne ott mérni tapasztalataim szerint. Hisz amennyire jók mellette a dombok, annyira rosszak a dombok mellett a völgyek, illetve elég nagy dombok, hegyek állítják le körbe-körbe a magasabb szintû légmozgást is, az alsó szinteken meg pláne, ez a kettõ együtt pedig nagyon mélyre süllyesztheti derült éjjeleken a hõmérsékleteket.
Azon a 21-i éjszakán, amikor Te -14,6 fokot mértél a dombon, és a valós vagy nem valós -20 fokos garázshõmérséklet is lett mérve Pécs-Somogyban, akkor ott a Pécs melletti medencékben, völgyekben a több fokkal -20 fok alatti hõmérséklet könnyen meglehetett. A Pécs-pogányi -16,3 a dombtetõn nagyon hideget feltételez a mellette lévõ völgyben.
Mint ahogy Kaposváron egy szennyvíztelep mellett, nyitott medence oldalában -23 fok volt, Pécs mellett egy gödörben ez bõven meglehetett. Sõt!
Csak sajnos ott, azokon a helyeken soha, senki és semmi nem mért még hõmérsékletet.
Függetlenül attól, hogy az valóban annyi volt-e vagy sem, a Mecsek és Pécs környéki völgyek, katlanok, gödrök a Dunántúl egyik legfagyzugosabb helyei lehetnek, borzalmas hidegeket lehetne ott mérni tapasztalataim szerint. Hisz amennyire jók mellette a dombok, annyira rosszak a dombok mellett a völgyek, illetve elég nagy dombok, hegyek állítják le körbe-körbe a magasabb szintû légmozgást is, az alsó szinteken meg pláne, ez a kettõ együtt pedig nagyon mélyre süllyesztheti derült éjjeleken a hõmérsékleteket.
Azon a 21-i éjszakán, amikor Te -14,6 fokot mértél a dombon, és a valós vagy nem valós -20 fokos garázshõmérséklet is lett mérve Pécs-Somogyban, akkor ott a Pécs melletti medencékben, völgyekben a több fokkal -20 fok alatti hõmérséklet könnyen meglehetett. A Pécs-pogányi -16,3 a dombtetõn nagyon hideget feltételez a mellette lévõ völgyben.
Mint ahogy Kaposváron egy szennyvíztelep mellett, nyitott medence oldalában -23 fok volt, Pécs mellett egy gödörben ez bõven meglehetett. Sõt!
Csak sajnos ott, azokon a helyeken soha, senki és semmi nem mért még hõmérsékletet.
A húgom barátja a múltkor mondta, hogy mikor nálam -14,6°C volt a minimum, akkor náluk (tõlem kb 800m-re, Pécs-Somogyban, egy alacsonyabban fekvõ részen ) a garázsban! álló autó hõmérõje délelõtt -20°C alatt mutatott. Mennyi lehetett ott vajon a minimum?!
Természetesen igazad van!
De sehol nem írtam, hogy a június 16-i jégesõ nem csinált nagyobb kárt, mint a december 21-i éjszaka, azért írtam(!!!!), ha olvastad, hogy a fügefák szempontjából nézve.
Természetesen Nálad 330 méteren jóval enyhébb hõmérséklet lehetett, mint lent (bár ha lineárisan nézzük, akkor a pogányi 203 méteren -16,3 és az árpád-tetõi 400 méteren lévõ -13 közé esik a Te 330 métered...várossal aláfûtve), azért írtam, hogy a rosszabb illetve közepes fekvések (mert ugye a Pécs-Pogányi reptér 203 métere a 110 méteres sík felett nem rossz fekvés, mégis -16,3 fok volt) fügefái szenvedték meg jobban a december 21-i éjszakát, mint a jégverést.
Biztos vagyok benne, hogyha a pécsi belvárosi mérõk: egyetemi állomás -12,5 között valahol, Leo -14,0-et mért, akkor a város vagy a külterületek rosszabb fekvéseiben (mint írtam!!!!!: "nem túl jó fagylefolyású helyeken vagy nem hõszennyezett helyen lévõ", vagyis a hõszennyezett területeket nem számítva) volt annál jóval hidegebb (és ugye a külterület is Pécs), sõt, a pécsi-medence alján -20 fok körüli érték lehetett. Csak ugye ott soha a büdös életben nem mért senki. A többi baranyai település, köztük Sellye(-21), Szigetvár meg Harkány meg részben nem domb, úgyhogy ott -18-21 fokok voltak. Mivel Baranyát írtam(!!!!!), és nem Pécset.
De sehol nem írtam, hogy a június 16-i jégesõ nem csinált nagyobb kárt, mint a december 21-i éjszaka, azért írtam(!!!!), ha olvastad, hogy a fügefák szempontjából nézve.
Természetesen Nálad 330 méteren jóval enyhébb hõmérséklet lehetett, mint lent (bár ha lineárisan nézzük, akkor a pogányi 203 méteren -16,3 és az árpád-tetõi 400 méteren lévõ -13 közé esik a Te 330 métered...várossal aláfûtve), azért írtam, hogy a rosszabb illetve közepes fekvések (mert ugye a Pécs-Pogányi reptér 203 métere a 110 méteres sík felett nem rossz fekvés, mégis -16,3 fok volt) fügefái szenvedték meg jobban a december 21-i éjszakát, mint a jégverést.
Biztos vagyok benne, hogyha a pécsi belvárosi mérõk: egyetemi állomás -12,5 között valahol, Leo -14,0-et mért, akkor a város vagy a külterületek rosszabb fekvéseiben (mint írtam!!!!!: "nem túl jó fagylefolyású helyeken vagy nem hõszennyezett helyen lévõ", vagyis a hõszennyezett területeket nem számítva) volt annál jóval hidegebb (és ugye a külterület is Pécs), sõt, a pécsi-medence alján -20 fok körüli érték lehetett. Csak ugye ott soha a büdös életben nem mért senki. A többi baranyai település, köztük Sellye(-21), Szigetvár meg Harkány meg részben nem domb, úgyhogy ott -18-21 fokok voltak. Mivel Baranyát írtam(!!!!!), és nem Pécset.
Nem volt Pécsett december 20, 21én -16-21 fokos hideg, de 15 alatt sem voltunk. Lásd itteni észlelõk adatai.
Amúgy meg amikor sokezer ember kocsiját ingatlanát, kertjét szarrá veri egy brutális jégesõ akkor egy visszafagyott (majd tõbõl, vastagabb ágakból következõ éven újra kihajtó) fügefa nem tényezõ. De majd beszámolok, hogy nálunk a kertben elfagyott-e. Gyanítom nem, mert 330 méteren vagyunk és nem volt 10-12 foknál hidegebb.
Amúgy meg amikor sokezer ember kocsiját ingatlanát, kertjét szarrá veri egy brutális jégesõ akkor egy visszafagyott (majd tõbõl, vastagabb ágakból következõ éven újra kihajtó) fügefa nem tényezõ. De majd beszámolok, hogy nálunk a kertben elfagyott-e. Gyanítom nem, mert 330 méteren vagyunk és nem volt 10-12 foknál hidegebb.
Mivel Baranyában elég sok fügefa-bokor van, a végeredményt tekintve valószínû kevés fügefatulajdonos szavazott, ugyanis ha a nem túl jó fagylefolyású helyeken vagy nem hõszennyezett helyen lévõ szigetvári, harkányi, siklósi, sellyei vagy pécsi fügefatulajdonosokat kérdezték volna, biztosan a december közepi-végi -16-21 fokos hideg vitte volna a prímet.
2009 Baranya természeti szélsõségei (csapásainak írja, de attól messze van) megszavazva:
Forrás és más témákban többi leg: Link
Forrás és más témákban többi leg: Link
Úgy, hogy közben 1996, 2001, 2003, 2005, 2006 és most 2009 tele is hozott -20-25 fokos hõmérsékleteket.
A régebbi adatokat megnézve ilyen értékek korábban 6-8-10 évente fordultak elõ, ki lehet számolni, hogy ez most 15 év alatt 6 alkalom.
A régebbi adatokat megnézve ilyen értékek korábban 6-8-10 évente fordultak elõ, ki lehet számolni, hogy ez most 15 év alatt 6 alkalom.
Köszönjük, Marci. Engedelmeddel a részletesebb tájékoztatót is beteszem a Kisalföld tegnapi számából (a nyomtatott formátumban több adat szerepel): Link
Floo: igen, a hivatalos adatok bizony beszédesek:
"A tavalyi esztendõ középhõmérséklete jellemzõen 1 Celsius-fokkal haladta meg az 1971–2000 közötti idõszak átlagát. Az eddigi tíz legmelegebb év közül egy, az 1934-es kivételével mind 1990 utáni. A 2000-es évek közül csak a 2001-es, a 2004-es és a 2005-ös nem szerepel a top tízben. Nem véletlen, hogy az eddigi ½legizzasztóbb½ évtized éppen a 2000-es volt: másfél-két fokkal hozott melegebb idõjárást az ötvenes-hatvanas éveknél."
Floo: igen, a hivatalos adatok bizony beszédesek:
"A tavalyi esztendõ középhõmérséklete jellemzõen 1 Celsius-fokkal haladta meg az 1971–2000 közötti idõszak átlagát. Az eddigi tíz legmelegebb év közül egy, az 1934-es kivételével mind 1990 utáni. A 2000-es évek közül csak a 2001-es, a 2004-es és a 2005-ös nem szerepel a top tízben. Nem véletlen, hogy az eddigi ½legizzasztóbb½ évtized éppen a 2000-es volt: másfél-két fokkal hozott melegebb idõjárást az ötvenes-hatvanas éveknél."
A 2009/10-es tél lassan a feléhez közeledik, az eddigi adatok Szombathelyrõl/OMSZ napijelentések és saját megfigyelések alapján/:
Havas napok száma: 10 db
Hótakarós napok száma: 5 db
Maximális hóvastagság: 8 cm
Összes lehullott hó: 10 cm
Legnagyobb hideg: -19 fok.
Havas napok száma: 10 db
Hótakarós napok száma: 5 db
Maximális hóvastagság: 8 cm
Összes lehullott hó: 10 cm
Legnagyobb hideg: -19 fok.
Mai maximum: -3,2°C (11:27-kor), minimum: -9,4°C, (18:52-kor). Reggeli (24 órás) csapadék: 4,6 mm. A hétvégi összeáramlási zóna 13,2 mm-t adott, 11 cm-es maximális hóvastagsággal.

Január negyedikén már kettõ hótakarós, és egy havas nap nálam!!
Zol! Döbbenet az adatsor! Én jobbra gondoltam volna. Végül is 50 centi fölötti hótakarót még nem mértem, de idõsebbek szerint volt már felénk is. 99-es adattal tudok dicsekedni,akkor nálam 40 - 45 centi közötti volt, a mai napig nem tudtam pontosítani a hatalmas hóvihar miatt. 2003 - ban , illetve 87- ben voltunk 30 centi fölött.

Zol! Döbbenet az adatsor! Én jobbra gondoltam volna. Végül is 50 centi fölötti hótakarót még nem mértem, de idõsebbek szerint volt már felénk is. 99-es adattal tudok dicsekedni,akkor nálam 40 - 45 centi közötti volt, a mai napig nem tudtam pontosítani a hatalmas hóvihar miatt. 2003 - ban , illetve 87- ben voltunk 30 centi fölött.
2009. december Cegléden
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 2,1°C (30 éves átlag 0,9°C)
max. 15,3°C (25-én), min. -18,1°C (21-én).
Csapadék: 61,2 mm (átlag 43 mm, tavaly 58,5 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 12,4 mm (8-án).
További részletek: Link
Kifejezetten érdekes, fordulatos decemberünk volt, Cegléden is emlékezetes havazással, hófúvással, majd erõs felmelegedéssel és tavaszias hangulatú karácsonnyal, amikor még az ég is megdördült. Folytatódott a csapadékos jelleg, és ez a hónap is enyhébb volt az átlagosnál. A kb. egyhetes hideghullám idején viszont olyan hideg volt, amilyenre legutóbb 1998-ban volt példa, és 1996-ban volt itt a mostanihoz hasonló nagy hó decemberben.
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 2,1°C (30 éves átlag 0,9°C)
max. 15,3°C (25-én), min. -18,1°C (21-én).
Csapadék: 61,2 mm (átlag 43 mm, tavaly 58,5 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 12,4 mm (8-án).
További részletek: Link
Kifejezetten érdekes, fordulatos decemberünk volt, Cegléden is emlékezetes havazással, hófúvással, majd erõs felmelegedéssel és tavaszias hangulatú karácsonnyal, amikor még az ég is megdördült. Folytatódott a csapadékos jelleg, és ez a hónap is enyhébb volt az átlagosnál. A kb. egyhetes hideghullám idején viszont olyan hideg volt, amilyenre legutóbb 1998-ban volt példa, és 1996-ban volt itt a mostanihoz hasonló nagy hó decemberben.
Köszi szépen, majd ha lesz idõm megpróbálok egy éves összegzést is írni összeállítani az adatsoromból.

Szerintem a talaj jó hõvezetõ-képessége is szerepet játszik a magas minimumok kialakulásában. Vastag hótakaró esetén - mint most - nem lehet panasz a szolnoki minimumokra.
Nagyon profi, ügyes. Elképesztõ adatsor. Kicsit szélsõségesre sikeredett a decemberünk -14 fokos min. után pár nappal Karácsonykor már majdnem 20 fokos max. Sokáig emlékezünk még erre, hacsak nem lesznek meredekebb dolgok mostanában

Felkerült honlapomra a 2009 decemberi adatsorom: Link
A hónap igen szeszélyes képet mutatott itt is, kerekítve -14 és +20 fok is volt és persze hó (max 10 cm) és zivatar 2-szer is. Az átlagosnál enyhébb lett a hónap (megszokott), csapadékban tetemesen felülmúlta az átlagot, hiszen majdhogynem a átlag 2,5 szerese esett (102 mm) zömmel esõ formájában. Ezeket összegezve változatos, eseménydús és emlékezetes hónapon vagyunk túl legyen is pozitív vagy negatív értelemben.
A hónap igen szeszélyes képet mutatott itt is, kerekítve -14 és +20 fok is volt és persze hó (max 10 cm) és zivatar 2-szer is. Az átlagosnál enyhébb lett a hónap (megszokott), csapadékban tetemesen felülmúlta az átlagot, hiszen majdhogynem a átlag 2,5 szerese esett (102 mm) zömmel esõ formájában. Ezeket összegezve változatos, eseménydús és emlékezetes hónapon vagyunk túl legyen is pozitív vagy negatív értelemben.
10 legmelegebb év
Sopron Gyõr Mosonm.óvár
(1901-2009) (1951-2009) (1901-2009)
1 11,8 (2007) 11,8 (2007) 11,6 (2007)
2 11,7 (2000) 11,8 (2000) 11,6 (2000)
3 11,4 (200
11,6 (200
11,5 (200
4 11,4 (2002) 11,6 (2002) 11,4 (2002)
5 11,3 (1994) 11,6 (1994) 11,4 (1994)
6 11,2 (1934) 11,3 (2009) 11,1 (1934)
7 11,0 (2009) 11,3 (1951) 11,0 (2009)
8 11,0 (1992) 11,2 (1992) 10,9 (1992)
9 10,9 (2006) 11,0 (2003) 10,8 (2003)
10 10,9 (2003) 10,9 (1990) 10,7 (2001)
Sopron Gyõr Mosonm.óvár
(1901-2009) (1951-2009) (1901-2009)
1 11,8 (2007) 11,8 (2007) 11,6 (2007)
2 11,7 (2000) 11,8 (2000) 11,6 (2000)
3 11,4 (200



4 11,4 (2002) 11,6 (2002) 11,4 (2002)
5 11,3 (1994) 11,6 (1994) 11,4 (1994)
6 11,2 (1934) 11,3 (2009) 11,1 (1934)
7 11,0 (2009) 11,3 (1951) 11,0 (2009)
8 11,0 (1992) 11,2 (1992) 10,9 (1992)
9 10,9 (2006) 11,0 (2003) 10,8 (2003)
10 10,9 (2003) 10,9 (1990) 10,7 (2001)
Valóban kilóg a kecskeméti katonai állomás, de "õ" azzal, hogy látványosan alacsonyabb Tmin-eket mér a környezeténél. Különösen ilyen, derült havas helyzetekben. Soxor 2-3 fokkal is kevesebbet.
Idézet a maconkai víztározói horgász egyesület honlapjáról:
Extra hõkülönbség
A Karácsony körüli rendkívüli idõjárás Maconkán is extra hõingást eredményezett. Még december 21.-én -22,7 C volt a mélypont, addig december 25.-én már +13,5 C volt a mért érték. Ez 36,2 fok különbözet, az eddig nálunk mért rekord-különbözet!
Link
Extra hõkülönbség
A Karácsony körüli rendkívüli idõjárás Maconkán is extra hõingást eredményezett. Még december 21.-én -22,7 C volt a mélypont, addig december 25.-én már +13,5 C volt a mért érték. Ez 36,2 fok különbözet, az eddig nálunk mért rekord-különbözet!
Link
Egy kis visszatekintõ a reményteli jövõ hét elõtt, milyen kiemelkedõ hóvastagságok voltak Szombathelyen./Hivatalos adatok/
Utoljára 10 cm felett: 2006.01.01. /19cm/
utoljára 20 cm felett: 2005.12.30. /22cm/
utoljára 30 cm felett: 1995.12.14. /33cm/
utoljára 40 cm felett: 1993.11.30. /40cm/
utoljára 50 cm felett: 1986.02.17. /52cm/
Remélem a héten sikerül valamelyik kategóriába bekerülni
Utoljára 10 cm felett: 2006.01.01. /19cm/
utoljára 20 cm felett: 2005.12.30. /22cm/
utoljára 30 cm felett: 1995.12.14. /33cm/
utoljára 40 cm felett: 1993.11.30. /40cm/
utoljára 50 cm felett: 1986.02.17. /52cm/
Remélem a héten sikerül valamelyik kategóriába bekerülni

A mai minimum: -3,9°C, ma este 7-kor állt be, a maximum: +3,2°C tegnap este 7-kor. Szerintem több helyen is így volt az országban.
Én is ezt írtam, hogy ilyen a szolnoki. Egyébként azt megnézném, amikor beszöksz oda

Ez az, amire én sem bírtam rájönni.
A fényképek alapján sík, füves terület fákkal és bokrokkal, közben meg ugyanolyan, esetenként magasabb minimumátlaga van, mint Pécs-Pogánynak a dombtetõn.
Nem mondom, hogy fagyzugos helyen van a szolnoki állomás, de mivel láttam már millió állomást és mértem már millió helyen, inkább tûnik éjjel hideg helynek, mint ennyire melegnek.
Nem tudom, mitõl lenne a szolnoki állomás fekvésben ennyivel jobb, mert a fényképek alapján ezt semmi sem indokolja.
A szolnoki és a szegedi állomás is sík területen van, a szegedi talán nyitottabb is, mégis pl. 2007 júliusában a szolnoki állomás 2 fokkal mért magasabb minimum átlagot, ami elég sok.
Viszont a maximumátlagban nincs eltérés, szinte megegyeznek.
Tehát amennyiben a szolnoki szellõsebb hely, azért mér jobb értékeket éjjel, akkor ilyen eltérésnek nappal kéne jelentkeznie ellentétes irányban.
Persze lehet van oka, de mindenesetre nagyon furcsákat mér, és nem tudom mivel indokolni.
Illetve a mérõ látványa után igazából nem is tudom eldönteni, hogy mit kellene mérnie abban az árnyékolóban!?
Lenne rá pénzem és idõm, már biztosan meglátogattam volna vagy beszöktem volna megnézni.
Ha arra jársz majd nyáron, akkor igazán beszökhetnél
Enikõ!
Na, tökilyen a szolnoki is.
Kíváncsi lennék, mit csinál a levegõ egy ilyen, lényegében 2 méterre szerelt radiációs minimumérõ-árnyékolóban.
Jannesz!
Egyszer egyik lógott ki, másszor másik.
A fényképek alapján sík, füves terület fákkal és bokrokkal, közben meg ugyanolyan, esetenként magasabb minimumátlaga van, mint Pécs-Pogánynak a dombtetõn.
Nem mondom, hogy fagyzugos helyen van a szolnoki állomás, de mivel láttam már millió állomást és mértem már millió helyen, inkább tûnik éjjel hideg helynek, mint ennyire melegnek.
Nem tudom, mitõl lenne a szolnoki állomás fekvésben ennyivel jobb, mert a fényképek alapján ezt semmi sem indokolja.
A szolnoki és a szegedi állomás is sík területen van, a szegedi talán nyitottabb is, mégis pl. 2007 júliusában a szolnoki állomás 2 fokkal mért magasabb minimum átlagot, ami elég sok.
Viszont a maximumátlagban nincs eltérés, szinte megegyeznek.
Tehát amennyiben a szolnoki szellõsebb hely, azért mér jobb értékeket éjjel, akkor ilyen eltérésnek nappal kéne jelentkeznie ellentétes irányban.
Persze lehet van oka, de mindenesetre nagyon furcsákat mér, és nem tudom mivel indokolni.
Illetve a mérõ látványa után igazából nem is tudom eldönteni, hogy mit kellene mérnie abban az árnyékolóban!?
Lenne rá pénzem és idõm, már biztosan meglátogattam volna vagy beszöktem volna megnézni.
Ha arra jársz majd nyáron, akkor igazán beszökhetnél

Enikõ!
Na, tökilyen a szolnoki is.
Kíváncsi lennék, mit csinál a levegõ egy ilyen, lényegében 2 méterre szerelt radiációs minimumérõ-árnyékolóban.
Jannesz!
Egyszer egyik lógott ki, másszor másik.
Itt egy róla, tény, hogy valamivel alacsonyabb a szokásosnál: Link Ez a pápai. A szolnoki is ilyen, de annak a bemutatására nincs engedélyünk. A 2 méter szerintem rendben van.
De akkor már érdemes körbenézni, például Romániában a Vaisalától kapott gyári árnyékolót használják: Link . Gondolom lehet még egy pár meteorológiai szolgálat, ami ehhez hasonló csodákban mér. Legalábbis ott, ahol van már automata mûszerük.
De akkor már érdemes körbenézni, például Romániában a Vaisalától kapott gyári árnyékolót használják: Link . Gondolom lehet még egy pár meteorológiai szolgálat, ami ehhez hasonló csodákban mér. Legalábbis ott, ahol van már automata mûszerük.
Szerintem a kecskeméti állomás hõmérsékletei "lógtak ki" a térképrõl, nem a szolnokié (ami szintén katonai).
A derült éjjelekkel kapcsolatban kifejtenéd, hogy mire gyanakszol? Éjszakai "hõszennyezõ" objektum (kémény, épület) ugyanis nincs a közelben, a 2 m-nél esetleg alacsonyabb elhelyezés vagy a nem tökéletes árnyékolás pedig ilyenkor lefelé vinné el az adatot.
A változó irányú szélre van egyszerû magyarázat, errõl már többször volt szó a fórumainkon: Magyarországon az OMSZ állomásai a synop jelentésekben nem alkalmazzák(!) ezt a kategóriát, csak a katonaiak (Szolnok, Kecskemét és talán Pápa). Így nem csoda, hogy utóbbiakon gyakrabban fordul elõ, mint máshol.
A hõmérõ magasságáról: annyiban biztos vagyok, hogy az állomás felkeresésekor az én akkori 170 centimnél magasabban volt a hõmérõ, ha látványosan nem 2 m, az már akkor is feltûnt volna.

A hõmérõ magasságáról: annyiban biztos vagyok, hogy az állomás felkeresésekor az én akkori 170 centimnél magasabban volt a hõmérõ, ha látványosan nem 2 m, az már akkor is feltûnt volna.
Nekem van fényképem az árnyékolóról, csak ígértemhez híven nem tehetem közzé sem itt sem máshol (úgyhogy én tudok róla többet, de "titkolom"), de egészen biztosan nem felel meg a szabványelvárásoknak. Ráadásul erõs a gyanú, hogy talán nem is 2 méteren van, hanem alacsonyabban.
Több esetben is írtam róla a fórumokon, amikor nyáron az egész országban délelõtt például 25 fokos volt a legmagasabb hõmérséklet, közben a szolnoki állomás egy kis szigetként 28 fokon állt, messze kilógva a sorból a hõtérképen. És ez számtalan esetben így van.
Az derült éjjelek hõmérsékletei is átlagosan magasan alakulnak ott, a fekvése vagy környezeti tényezõi pedig ezt nem indokolják.
Illetve a szélmérõ is az esetek döntõ részében gyanús irányokat és erõsségeket mér, pl. sehol sincs annyi változó irányú szél, mint a szolnoki állomáson, szinte állandóan változó az irány, ami elvileg nem nagyon lehet valós.
Nem véletlenül volt korábban, évekkel ezelõtt az a sok vita többek között közöttünk is, ahol állítottam, hogy a mérõállomások elhelyezése problémás, az adatok megbízhatósága is erõsen kérdéses, az adatok kezelése pedig teljesen gépies és nélkülöz mindenféle szakmai szempontot.
Ezért kezelem én a globális felmelegedésrõl szóló és az összes meteorológiával és klimatológiával kapcsolatos adatot tájékoztatás szintjén, illetve az adott állomás fekvésének és környezetének tudatában korrekcióval.
Több esetben is írtam róla a fórumokon, amikor nyáron az egész országban délelõtt például 25 fokos volt a legmagasabb hõmérséklet, közben a szolnoki állomás egy kis szigetként 28 fokon állt, messze kilógva a sorból a hõtérképen. És ez számtalan esetben így van.
Az derült éjjelek hõmérsékletei is átlagosan magasan alakulnak ott, a fekvése vagy környezeti tényezõi pedig ezt nem indokolják.
Illetve a szélmérõ is az esetek döntõ részében gyanús irányokat és erõsségeket mér, pl. sehol sincs annyi változó irányú szél, mint a szolnoki állomáson, szinte állandóan változó az irány, ami elvileg nem nagyon lehet valós.
Nem véletlenül volt korábban, évekkel ezelõtt az a sok vita többek között közöttünk is, ahol állítottam, hogy a mérõállomások elhelyezése problémás, az adatok megbízhatósága is erõsen kérdéses, az adatok kezelése pedig teljesen gépies és nélkülöz mindenféle szakmai szempontot.
Ezért kezelem én a globális felmelegedésrõl szóló és az összes meteorológiával és klimatológiával kapcsolatos adatot tájékoztatás szintjén, illetve az adott állomás fekvésének és környezetének tudatában korrekcióval.
Értem. Hát akkor azt hiszem, hogy az igazságot még egy jó darabig nem fogjuk megtudni.
Bizony, a 2008-as kalibrációs találkozón találkoztam is a tesztelés alatt álló árnyékolókkal.
Ám ha jól tudom, ezek alapvetõen az OMSZ-nál alkalmazott, ill. bevezetni tervezett eszközök, azt nem tudom, hogy a katonai meteorológia árnyékolóit bevonták-e ilyen vizsgálatba.

"elég lenne egymás mellé kitenni pár hétre a különbözõ árnyékolókat egy-egy kalibrált hõmérõvel..."
Az OMSZ végez ilyen vizsgálatokat Bp.-n. Egyszer Taki mutatott egy képet, amin ott volt az õ árnyékolója is vagy 10 másféle mellett az állomáson, éppen teszt közben.
Az OMSZ végez ilyen vizsgálatokat Bp.-n. Egyszer Taki mutatott egy képet, amin ott volt az õ árnyékolója is vagy 10 másféle mellett az állomáson, éppen teszt közben.
Engem is érdekelne, hogy az akkori "ügynek" lett-e valamilyen következménye. Született bármilyen felmérés arról, hogy a katonai és az OMSZ-os árnyékolású mérõk között milyen körülmények között mekkora eltérés alakul ki? Vagy csak sejtjük, hogy különbség lehet, de nem vizsgálták, hogy mikor kell ezzel számolni, ill. adott esetben 0,1°C-ot, 1°C-ot vagy 3°C-ot jelent? (Nem bonyolult megoldani, elég lenne egymás mellé kitenni pár hétre a különbözõ árnyékolókat egy-egy kalibrált hõmérõvel... vajon ilyen kísérlet alapján döntöttek úgy 2007-ben, hogy végül is elfogadják a katonai méréseket?)
Ha valaki többet tud errõl mondani, ne titkolja!
OFF, mert inkább éghajlatváltozás: és mindez csak Magyarország. Abba bele sem merek gondolni, hogy a globális átlaghõmérséklet kiszámításához használt adatokban hányféle szabványú, hányféleképpen torzító árnyékoló hatása szerepel, és ezeket hányszor fogadták el hivatalosnak, dobták ki az adatsorból, cserélték le másfajtára, stb...
Ha valaki többet tud errõl mondani, ne titkolja!

OFF, mert inkább éghajlatváltozás: és mindez csak Magyarország. Abba bele sem merek gondolni, hogy a globális átlaghõmérséklet kiszámításához használt adatokban hányféle szabványú, hányféleképpen torzító árnyékoló hatása szerepel, és ezeket hányszor fogadták el hivatalosnak, dobták ki az adatsorból, cserélték le másfajtára, stb...