Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Ígéretemhez híven elõkerestem a megsárgult A4-es írólapokat, melyeken annak idején beszámoltam -az íróasztalfióknak- 1986 õszének idõjárásáról, és az 1986/87-es télrõl.
Ezennel közzéteszem azt, amit akkor, 26 éves egyetemista koromban leírtam. A nagy terjedelmért elõre is elnézést kérek azoktól, akiket a téma nem érdekel: írásom terjedelmes lesz ugyan, de nem terjengõs. A tárgyi tévedéseket a hitelesség kedvéért meghagyom (nincs is túl sok belõlük)
Az 1986-os õsz
Az augusztus végi nyugatiáramlás-megerõsödés a szokásosnál kifejezettebb volt. A 20.-t követõ néhány napon a légnyomás folyamatosan csökkenve 753 hgmm-re szállt le. A levegõ egyre fülledtebbé és melegebbé vált, élénkült a délies légmozgás. E jellegzetesen praefrontális idõszaknak óriási szélviharral és közepes mennyiségû esõvel érkezõ hidegfront vetett véget, mikor is a hõmérséklet néhány óra alatt majdnem 20 fokot süllyedt (33C-ról 14C-ra)
A hideglevegõ beáramlás több mint 10 napig tartott, fokoztosan gyengülõ hullámokban. Az ezzel együttjáró hûvös, szeles idõ átnyúlt szeptember elsõ néhány napjára. Azután a légmozgás nagyon lassúvá vált, Közép és Nyugat-Európa fölött nagy területû, erõs és tartós anticiklon jött létre.
Néhány hét elteltével ennek az anticiklon-óriásnak a keleti oldalán rendkívül hideg sarki levegõ zúdult Kelet-Európára. Moszkvában szeptember 20. körül havazot. Ez az idõjárási helyzet elég hosszú ideig fennmaradt, miközben Közép-Európa végig az anticiklon keleti peremén foglalt helyet. Ezért a több hullámbn érkezõ hideg levegõ erõsebb lökései eléggé kis mértékben bár, de nálunk is éreztették hatásukat. A felhõzet több egymást követõ periódusban megnövekedett, megélénkült az északias légmozgás. Kissé hûvös, száraz volt az idõ.
Ennek az idõszaknak az vetett véget, hogy az anticiklon középpontja fokozatosan fölénk terjeszkedett, az északi áramlás megállt, sõt, miután lassan átkerültünk a magas nyomás nyugati térfelére, a légmozgás délire fordult.
Nyárias, teljesen derült napok követték egymást, szó szoros értelmében kánikulai hõséggel. A maximumok 30 fok körül voltak. Ez az idõjárás október közepéig eltartott, akkor váratlanul igen megerõsödött az észak-európai alacsony nyomás, az anticiklon meggyengült. E két tényezõ együttes hatására Közép-Európa fölött energikus nyugati áramlásos zóna keletkezett. Az addig 770 hgmm körül ingadozó légnyomás 750 hgmm-re esett vissza, megélénkült a szél, a nyárias meleg megszûnt és jelentõs mennyiségû esõt kaptunk.
A változás azonban nem bizonyult tartósnak, néhány nap elteltével újra felépült az anticiklon, sõt, a magas nyomás kiterjeszkedve a kontinens legnagyobb részét elfoglalta.
Meglepõen nyugodt, eseménytelen idõjárású hetek követték egymást. A napfénytartam a csillagászatilag lehetséges maximum közelében mozgott, mivel napokon keresztül egyetlen felhõ sem mutatkozott az égen, a légáramlás oly gyenge volt, hogy legtöbbször egy gyertyalángot sem fújt volna el.
Esõ most már egyáltalán nem esett, egy csepp sem. Ehhez járult az évszaknak megfelelõnél még mindig jóval magasabb hõmérséklet. A szárazság kezdett ijesztõ mértéket ölteni, a folyók egész kivételesen alacsony szintre apadtak.
Az október közepétõl már törvényszerûen rendkívül kicsi nyugatiáramlás-hajlam következtében az óceáni légtömegek nem voltak képesek Közép-Európáig eljutni.
Az Európát fedõ anticiklon-óriás ugyan egy ízben megváltoztatta az alakját: tengelye ny-k irányúról dny-ék-re fordult, középpontja Kelet-Európára helyezõdött át. Ezzel megnyílt a lehetõség az elõtt, hogy a nyugatról keletre mozgó frontok esetleg elérjék Közép-Európát. Sajnálatos módon azonban ez nem történt meg, mert a frontok teljesen legyengültek, és kivétel nélkül mind feloszlotak, mielõt elérhettek volna minket. Közép-Európa csupán az elõttük elterülõ lassú déli áramlás szubtrópusi levegõjébõl kapott, ezért még november elején is tombolt a vénasszonyok nyara: a legmagasabb hõmérséklet legtöbbször megközelítette a 20 fokot.
A magas nyomású terület minden alakváltozása ellenére folyamatosan fölöttünk helyezkedett el, a légnyomás alig változott: hetek hosszú során át 770 és 777 hgmm között ingadozott.
November elejétõl az anticiklon egyre inkább zonálissá vált, a légmozgás újra teljesen megszûnt. A frontok Észak-Európában haladtak nyugatról keletre, de azok se voltak erõsek.
Nálunk egyre jobban tisztán a napsugárzási viszonyok határozták meg az idõjárást: nevezetesen a csökkenõ, és már igen alacsony szintû sugárzás.
Az ily módon egyre jobban lehûlõ levegõ már semmiképpen sem tarthatta magában a meleg nyár és õszelõ során felvett páratömeget, amiért is az november 7.-tõl ikezdve óriási ködökben csapódott ki.
A hónap további idõjárásának jellemzésére egy szó alkalmas csak: KÖD, méghozzá minden mennyiségben.
Napok tucatjain keresztül tartós köd és az ezzel járó sötétség, homály borult a földre. Ellentétben a megelõzõ hónapok rengeteg napsütésével, a napfénytartam szinte a nullával lett egyenlõ.
Megfigyelhetõ volt a ködös és ködmentes idõszakok jellemzõ periódikus egymásutánisága: ha késõ délutánra fel talált szállni a köd, a derült ég miatt megerõsödõ éjszakai lehûlés újra visszahozta azt.
Minthogy a köd, legalábbis míg nem túl sûrû, jobban akadályozza a besugárzást mint a kisugárzást, a hõmérséklet nagyon lecsökkent: már nappal sem igen ment fagypont fölé, de éjszaka sem ment túlságosan le. Végül beállt egy stabil értékre, 0 , -1 fok volt napszaktól függetlenül. Egyre jellemzõbbé vált a dér és a zúzmara, de esõ továbbra sem esett.
Folytatása hamarosan következik.
Ezennel közzéteszem azt, amit akkor, 26 éves egyetemista koromban leírtam. A nagy terjedelmért elõre is elnézést kérek azoktól, akiket a téma nem érdekel: írásom terjedelmes lesz ugyan, de nem terjengõs. A tárgyi tévedéseket a hitelesség kedvéért meghagyom (nincs is túl sok belõlük)
Az 1986-os õsz
Az augusztus végi nyugatiáramlás-megerõsödés a szokásosnál kifejezettebb volt. A 20.-t követõ néhány napon a légnyomás folyamatosan csökkenve 753 hgmm-re szállt le. A levegõ egyre fülledtebbé és melegebbé vált, élénkült a délies légmozgás. E jellegzetesen praefrontális idõszaknak óriási szélviharral és közepes mennyiségû esõvel érkezõ hidegfront vetett véget, mikor is a hõmérséklet néhány óra alatt majdnem 20 fokot süllyedt (33C-ról 14C-ra)
A hideglevegõ beáramlás több mint 10 napig tartott, fokoztosan gyengülõ hullámokban. Az ezzel együttjáró hûvös, szeles idõ átnyúlt szeptember elsõ néhány napjára. Azután a légmozgás nagyon lassúvá vált, Közép és Nyugat-Európa fölött nagy területû, erõs és tartós anticiklon jött létre.
Néhány hét elteltével ennek az anticiklon-óriásnak a keleti oldalán rendkívül hideg sarki levegõ zúdult Kelet-Európára. Moszkvában szeptember 20. körül havazot. Ez az idõjárási helyzet elég hosszú ideig fennmaradt, miközben Közép-Európa végig az anticiklon keleti peremén foglalt helyet. Ezért a több hullámbn érkezõ hideg levegõ erõsebb lökései eléggé kis mértékben bár, de nálunk is éreztették hatásukat. A felhõzet több egymást követõ periódusban megnövekedett, megélénkült az északias légmozgás. Kissé hûvös, száraz volt az idõ.
Ennek az idõszaknak az vetett véget, hogy az anticiklon középpontja fokozatosan fölénk terjeszkedett, az északi áramlás megállt, sõt, miután lassan átkerültünk a magas nyomás nyugati térfelére, a légmozgás délire fordult.
Nyárias, teljesen derült napok követték egymást, szó szoros értelmében kánikulai hõséggel. A maximumok 30 fok körül voltak. Ez az idõjárás október közepéig eltartott, akkor váratlanul igen megerõsödött az észak-európai alacsony nyomás, az anticiklon meggyengült. E két tényezõ együttes hatására Közép-Európa fölött energikus nyugati áramlásos zóna keletkezett. Az addig 770 hgmm körül ingadozó légnyomás 750 hgmm-re esett vissza, megélénkült a szél, a nyárias meleg megszûnt és jelentõs mennyiségû esõt kaptunk.
A változás azonban nem bizonyult tartósnak, néhány nap elteltével újra felépült az anticiklon, sõt, a magas nyomás kiterjeszkedve a kontinens legnagyobb részét elfoglalta.
Meglepõen nyugodt, eseménytelen idõjárású hetek követték egymást. A napfénytartam a csillagászatilag lehetséges maximum közelében mozgott, mivel napokon keresztül egyetlen felhõ sem mutatkozott az égen, a légáramlás oly gyenge volt, hogy legtöbbször egy gyertyalángot sem fújt volna el.
Esõ most már egyáltalán nem esett, egy csepp sem. Ehhez járult az évszaknak megfelelõnél még mindig jóval magasabb hõmérséklet. A szárazság kezdett ijesztõ mértéket ölteni, a folyók egész kivételesen alacsony szintre apadtak.
Az október közepétõl már törvényszerûen rendkívül kicsi nyugatiáramlás-hajlam következtében az óceáni légtömegek nem voltak képesek Közép-Európáig eljutni.
Az Európát fedõ anticiklon-óriás ugyan egy ízben megváltoztatta az alakját: tengelye ny-k irányúról dny-ék-re fordult, középpontja Kelet-Európára helyezõdött át. Ezzel megnyílt a lehetõség az elõtt, hogy a nyugatról keletre mozgó frontok esetleg elérjék Közép-Európát. Sajnálatos módon azonban ez nem történt meg, mert a frontok teljesen legyengültek, és kivétel nélkül mind feloszlotak, mielõt elérhettek volna minket. Közép-Európa csupán az elõttük elterülõ lassú déli áramlás szubtrópusi levegõjébõl kapott, ezért még november elején is tombolt a vénasszonyok nyara: a legmagasabb hõmérséklet legtöbbször megközelítette a 20 fokot.
A magas nyomású terület minden alakváltozása ellenére folyamatosan fölöttünk helyezkedett el, a légnyomás alig változott: hetek hosszú során át 770 és 777 hgmm között ingadozott.
November elejétõl az anticiklon egyre inkább zonálissá vált, a légmozgás újra teljesen megszûnt. A frontok Észak-Európában haladtak nyugatról keletre, de azok se voltak erõsek.
Nálunk egyre jobban tisztán a napsugárzási viszonyok határozták meg az idõjárást: nevezetesen a csökkenõ, és már igen alacsony szintû sugárzás.
Az ily módon egyre jobban lehûlõ levegõ már semmiképpen sem tarthatta magában a meleg nyár és õszelõ során felvett páratömeget, amiért is az november 7.-tõl ikezdve óriási ködökben csapódott ki.
A hónap további idõjárásának jellemzésére egy szó alkalmas csak: KÖD, méghozzá minden mennyiségben.
Napok tucatjain keresztül tartós köd és az ezzel járó sötétség, homály borult a földre. Ellentétben a megelõzõ hónapok rengeteg napsütésével, a napfénytartam szinte a nullával lett egyenlõ.
Megfigyelhetõ volt a ködös és ködmentes idõszakok jellemzõ periódikus egymásutánisága: ha késõ délutánra fel talált szállni a köd, a derült ég miatt megerõsödõ éjszakai lehûlés újra visszahozta azt.
Minthogy a köd, legalábbis míg nem túl sûrû, jobban akadályozza a besugárzást mint a kisugárzást, a hõmérséklet nagyon lecsökkent: már nappal sem igen ment fagypont fölé, de éjszaka sem ment túlságosan le. Végül beállt egy stabil értékre, 0 , -1 fok volt napszaktól függetlenül. Egyre jellemzõbbé vált a dér és a zúzmara, de esõ továbbra sem esett.
Folytatása hamarosan következik.
Nagy az aszály a Kisalföldön.
Ezt eddig is tudtuk, de most számokban is látható, hiszen megjelent a mai Kisalföld c. napilapban a témáról egy írás.
A cikk augusztus 15. óta lehullott csapadékot vizsgálja (%-os érték: eltérés a sokévi átlagtól)
- Pér: 36,6 mm (-76,3%)
- Gyõr-Likócs: 42,5 mm (-69,3%)
- Hövej: 52,7 mm (-64,3%)
- Mosonmagyaróvár: 67,8 mm (-52,8%)
- Sopronhorpács: 90 mm (-42,3%)
- Sopron: 108,6 mm (-36,2%)
- Fertõrákos: 112,5 mm (-29,9%)
forrás: Kisalföld (nov. 17.) illetve Országos Meteorológiai Szolgálat
Ezt eddig is tudtuk, de most számokban is látható, hiszen megjelent a mai Kisalföld c. napilapban a témáról egy írás.
A cikk augusztus 15. óta lehullott csapadékot vizsgálja (%-os érték: eltérés a sokévi átlagtól)
- Pér: 36,6 mm (-76,3%)
- Gyõr-Likócs: 42,5 mm (-69,3%)
- Hövej: 52,7 mm (-64,3%)
- Mosonmagyaróvár: 67,8 mm (-52,8%)
- Sopronhorpács: 90 mm (-42,3%)
- Sopron: 108,6 mm (-36,2%)
- Fertõrákos: 112,5 mm (-29,9%)
forrás: Kisalföld (nov. 17.) illetve Országos Meteorológiai Szolgálat
Emlegettük már a száraz novembereket ill. azok szûkös voltát. Most átnéztem tüzetesebben 1901 óta Csesznek-Bakonyszentkirály adatait. Íme a 20 mm alatti novemberek:
1914: 5 mm
1907: 7 mm
1924: 7 mm
1948: 7 mm
1953:12 mm
1986:13 mm
1902:14 mm
1920:14 mm
1978:18 mm
Mivel 78 óta nem volt 20 alatti november, itt vannak az utolsó 33 év 30 alatti novemberei:
2003: 26 mm
1988: 27 mm
1989: 29 mm
1996: 29 mm
Alighanem elmondható, hogy a novemberre a Bakonyban nem jellemzõ az olyan mérvû szárazság, amely bármely más hónapban gyakran elõfordul ill. az utóbbi évtizedekben rendre elõfordult: 0 mm vagy 5 mm alatti havi szumma.Most ugyan 0 mm az állás, de még két hetünk van, hogy essen 5 mm (lehetõleg hóban), hogy ne legyen 110 év rekordja ez a hónap.
Valójában csak júniusra találtam hasonlót, vagyis hogy nem volt még 5 mm alatt 1901 óta: a legkevesebb 2000-ben esett: 9mm.
1914: 5 mm
1907: 7 mm
1924: 7 mm
1948: 7 mm
1953:12 mm
1986:13 mm
1902:14 mm
1920:14 mm
1978:18 mm
Mivel 78 óta nem volt 20 alatti november, itt vannak az utolsó 33 év 30 alatti novemberei:
2003: 26 mm
1988: 27 mm
1989: 29 mm
1996: 29 mm
Alighanem elmondható, hogy a novemberre a Bakonyban nem jellemzõ az olyan mérvû szárazság, amely bármely más hónapban gyakran elõfordul ill. az utóbbi évtizedekben rendre elõfordult: 0 mm vagy 5 mm alatti havi szumma.Most ugyan 0 mm az állás, de még két hetünk van, hogy essen 5 mm (lehetõleg hóban), hogy ne legyen 110 év rekordja ez a hónap.
Valójában csak júniusra találtam hasonlót, vagyis hogy nem volt még 5 mm alatt 1901 óta: a legkevesebb 2000-ben esett: 9mm.
Én ugyan nem tudok válaszolni, azt viszont sejtem, hogy miért pont Te kérdezed. Elképesztõ szárazság van ott Kelet-Nógrádban...keveset vagyok otthon Salgótarjánban, de tudok mindenrõl. 
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Azt honnan tudhatnám meg hivatalosan és + az Önök részérõl,hogy idén mennyi volt a leghosszabb csapadék nélküli idõszak?Köszönöm segítségüket!
Úgy tudom akkor született a talajátfagyás rekord. Debrecenben 1 méter volt a talaj átfagyásának a mértéke. Debrecenben kevés hó volt, vastagabb hótakarónál , ilyen hõmérsékletek mellett ez nem jött volna létre.
Szóval akkor 1929-ben szó sem volt hótakaró nélküli hidegrõl. Tartós, erõs hideg okozta az erõs talajfagyot. A 2003-as decemberi hidegbetörés viszont jó példa a hótakaró nélkül kialakuló lehetséges T min-re.
Lász 1929-rõl szóló igencsak igényes beszámolója írásra késztetett engem is.
Az oldalamon lévõ hõmérsékleti toplistán a hideg-rekordok között az 1929-es brutalitás az elsõ tízbe is épphogy bekerült!
Ami kibérli az elsõ tíz (sõt, tovább is) hely javát, az az 1942 januári õrület.
Akkor, 24-én 15 (!) állomás mért -30°C alatti értéket (a bajai -34,1°C-os minimummal)!
Az okozója egy egészen ritka és elképesztõ hideg-advekciót produkáló Barents-tenger feletti középpontú anticiklon volt, aminek áramlási rendszere Közép-Európáig leért ( Link és Link )!
Szó szerint leszívta az északi sarkot, és igen ritka módon nyugat felé hajtotta a hidegbombát, az orosz síktól ( Link és Link ) egészen az Északi-tengerig ( Link és Link )!
Ezt csak egy igen erõs atlanti ciklon tudta szétrombolni ( Link és Link ).
A medencénk ennek a bõdületes hidegnek csak egy kis szeletét kapta el, a folyamat kellõs közepén, 24-én, a t850-es térkép még egyszer, megérdemli (csak belógott a -20-as érték): Link
Az épp ránk húzódó önálló magasnyomás ( Link ) az, ami miatt medencénkben igencsak kis légmozgás mellett a szinte egy napos horror tudott kialakulni.
Az oldalamon lévõ hõmérsékleti toplistán a hideg-rekordok között az 1929-es brutalitás az elsõ tízbe is épphogy bekerült!
Ami kibérli az elsõ tíz (sõt, tovább is) hely javát, az az 1942 januári õrület.
Akkor, 24-én 15 (!) állomás mért -30°C alatti értéket (a bajai -34,1°C-os minimummal)!
Az okozója egy egészen ritka és elképesztõ hideg-advekciót produkáló Barents-tenger feletti középpontú anticiklon volt, aminek áramlási rendszere Közép-Európáig leért ( Link és Link )!
Szó szerint leszívta az északi sarkot, és igen ritka módon nyugat felé hajtotta a hidegbombát, az orosz síktól ( Link és Link ) egészen az Északi-tengerig ( Link és Link )!
Ezt csak egy igen erõs atlanti ciklon tudta szétrombolni ( Link és Link ).
A medencénk ennek a bõdületes hidegnek csak egy kis szeletét kapta el, a folyamat kellõs közepén, 24-én, a t850-es térkép még egyszer, megérdemli (csak belógott a -20-as érték): Link
Az épp ránk húzódó önálló magasnyomás ( Link ) az, ami miatt medencénkben igencsak kis légmozgás mellett a szinte egy napos horror tudott kialakulni.
Ez igen.. nem tálalom a szavakat, pedig volna mit.
Ahogy vizsgálgattam a linkelt térképeidet, ugyanazt mondogattam magamban, mint amit leírtál utánuk. A zabari -40-et is és a bükk-fennsíki -50-et is.. Aznap Zwettl-ben -36.6°C volt, ami azóta is osztrák rekord, és ugye nekik is van egy hírhedt dolinájuk, a Grünloch (1260m) ami már -52.6°C-ot is mért 1932-ben. S nincs is olyan messze innen Soprontól..
Ha a fene fenét eszik, meg kell tapasztalni egyszer egy ilyent..
Ahogy vizsgálgattam a linkelt térképeidet, ugyanazt mondogattam magamban, mint amit leírtál utánuk. A zabari -40-et is és a bükk-fennsíki -50-et is.. Aznap Zwettl-ben -36.6°C volt, ami azóta is osztrák rekord, és ugye nekik is van egy hírhedt dolinájuk, a Grünloch (1260m) ami már -52.6°C-ot is mért 1932-ben. S nincs is olyan messze innen Soprontól..
Ha a fene fenét eszik, meg kell tapasztalni egyszer egy ilyent..
Itt 317mm-en állunk összesen.
Igen nagy "makrováltásnak" kellene jönnie, hogy egyáltalán a 400mm-t elérjük...
Igen nagy "makrováltásnak" kellene jönnie, hogy egyáltalán a 400mm-t elérjük...
Tegnap véget ért az okt.17. óta tartó fagymentes periódus, sõt ma az okt.13-i szezonrekord (-3,7) vastagon megdõlt -5,5 fokkal. Okt.25. óta viszont tart és még kitart egy olyan csapadéktalanság periódus, ami talán az év leghosszabbja is lehet errefelé.
Amint írtam tavaly dec.10-tõl indult a szárazságperiódus.Dec. eleje még sok csapit hozott (kb.30 mm az elsõ dekádban), de az utolsó 21 nap már csak 12 mm-t.Azóta sok 2-3 hetes olyan periódus volt, amikor alig hullott pár ill. pár tized mm csapadék.A csúcs az a 20 nap volt, amikor aug.15. után csak 0,4 mm esett (egyesek ekkor 60 napot meghaladó 0 mm-rõl is beszámoltak).Most 18 nap alatt 0,5 mm-nél tartok és attól is tartok, hogy pár napig (ködszitáláson kívül) nem nagyon fog esni...
Nem néztem utána a legszárazabb novembereknek még, de a mostani országos 0-2 mm eléggé ritka, legalábbis ilyen száraz novemberkezdet az utóbbi években nem nagyon volt. Tavaly sem esett sok eleinte, de aztán a hó vége alaposan megdobta. Még persze 20. után (annál messzebb nemigen látunk még) leeshet 50 mm, vagy akár 50 cm hó is, de az aztán nagy makrováltás lenne. Emlékeim szerint az utóbbi évtizedek legkevesebb általam mért éves csapadéka 509 mm volt, most esély van az alulmúlására.
Amint írtam tavaly dec.10-tõl indult a szárazságperiódus.Dec. eleje még sok csapit hozott (kb.30 mm az elsõ dekádban), de az utolsó 21 nap már csak 12 mm-t.Azóta sok 2-3 hetes olyan periódus volt, amikor alig hullott pár ill. pár tized mm csapadék.A csúcs az a 20 nap volt, amikor aug.15. után csak 0,4 mm esett (egyesek ekkor 60 napot meghaladó 0 mm-rõl is beszámoltak).Most 18 nap alatt 0,5 mm-nél tartok és attól is tartok, hogy pár napig (ködszitáláson kívül) nem nagyon fog esni...
Nem néztem utána a legszárazabb novembereknek még, de a mostani országos 0-2 mm eléggé ritka, legalábbis ilyen száraz novemberkezdet az utóbbi években nem nagyon volt. Tavaly sem esett sok eleinte, de aztán a hó vége alaposan megdobta. Még persze 20. után (annál messzebb nemigen látunk még) leeshet 50 mm, vagy akár 50 cm hó is, de az aztán nagy makrováltás lenne. Emlékeim szerint az utóbbi évtizedek legkevesebb általam mért éves csapadéka 509 mm volt, most esély van az alulmúlására.
Nagyon kemény!
És az idõjárás ezen perverz hajlama még áprilisban is tartott, március nagy része még a kemény tél jegyében telt. Link
Csak már lényegesen gyengébb kiadásban.
Aztán ha tovább megyünk, látjuk, hogy az elsõ õszies löket is hasonló körülmények között érkezett szeptember végén. Link Az egész ország felett 0°C alatti 850.
És az idõjárás ezen perverz hajlama még áprilisban is tartott, március nagy része még a kemény tél jegyében telt. Link
Csak már lényegesen gyengébb kiadásban.
Aztán ha tovább megyünk, látjuk, hogy az elsõ õszies löket is hasonló körülmények között érkezett szeptember végén. Link Az egész ország felett 0°C alatti 850.
És micsoda hidegbetörés történt, nem találok rá szavakat, egyszerûen gyönyörû, és nem is egy. Azt hiszem ennél durvább nem nagyon volt, én nem találtam, pedig a "nagy" teleket átnéztem igen erõsen:-)
Link
És még csak február eleje van ez volt a bemelegítés, vagy behidegítés:-)
Link
Látható, hogy az egész hidegmag átkocogott az országon, és szinte mindenhol -25 fok alá csökkent a hõmérséklet 850hPa-on.
Már érkezik a következõ kicsike, ott fent:-)
Link
Nem hiszem el, hogy ennyire durván eljöhet az északi "nagy medve":-)
Link
Õ még csak ijesztgetett, és kissé visszavonult, de ott jön a társa:
Link
És beteljesül, hazánk legalacsonyabb hõmérsékleti értéke 850hPa-on:
Link
A -35 fok ott figyel az északkeleti határainknál! Miskolcon -30 fok alatt, Nyíregyháza, Záhony térségében -34, -35 fok körül lehetett ez az érték, elõfordul, hogy picivel még ez alá is szaladhatott.
Link
Link
Látható, hogy 2-3 napig az ország területe felett hullámzik a -20 fok alatti érték.
Sokfelé csökkent a hõmérséklet -30 alá, pl Kecskeméten 2 napig ez alatt volt, február 11-én -33 fokot mértek.
Hogy lehet hazánk felett ilyen brutális hideg? Aztán átnéztem, hogy bizony januárban is megvolt az elõzmény. Az anticiklon keleti peremén folyamatos ciklonok és kemény sarki légtömegek helyezkedtek el. Mivel februárra már hatalmas hómennyiség jött össze, (lásd Krisztián fõvárosi értékeit is) így mintegy hûtõszekrényként viselkedett az egész Kelet-európai-síkság a Kárpátok, és medencénk is. Így a légtömeg úgy érezhette magát, mintha "Ojmajkon" felett lenne, nem törõdve a mi szélességünkkel. A -35 fokos szint 850hPa-on még a sarkok környezetében is megállja a helyét, nem hogy nálunk! Így valószínû, hogy minden idõk legalacsonyabb értéke ez, és valószínû, hogy a következõ két-háromszáz évben ilyen nem iagzán következhet be, bár.....:-) A -20 fok nem gyakori, de kb 20-30 évente beszalad hozzánk, a -25 fok alatti érték már kb 50 évente, iylen meg egyszer a Föld történetében:-) Kis túlzással:-) Az 1987-es nagy hóvihar és kemény hideg idején a fõvárosban -26,6 fokot mértek 850hPa-on, azóta sem volt még megközelítõleg sem ilyen hideg felettünk.
A 2003-ban mért zabari -31,9 fokot mindössze iylen hideg okozta:
Link
Nem kell hozzá más, csak egy ciklon ami lepakol 20-30 cm havat mint akkor és egy ilyen hidegbetörés, máris kész van ez az extrém érték!
Kérdezem én, 1929 februárjában mennyi -30 fok alatti értéket mértek ezen a tájon és vajon a -40 fok megvolt Zabaron? Valószínû, hogy igen sõt tippem a -42 fok körüli minimum! A töbör ekkor -50 fok alatti is lehetett!
Sajnos mi már nem hiszem, hogy megérünk ilyet, de nyármánián ide, vagy oda, ezt szívesen megnézném, ez az igazság:-)))))))))))
Link
És még csak február eleje van ez volt a bemelegítés, vagy behidegítés:-)
Link
Látható, hogy az egész hidegmag átkocogott az országon, és szinte mindenhol -25 fok alá csökkent a hõmérséklet 850hPa-on.
Már érkezik a következõ kicsike, ott fent:-)
Link
Nem hiszem el, hogy ennyire durván eljöhet az északi "nagy medve":-)
Link
Õ még csak ijesztgetett, és kissé visszavonult, de ott jön a társa:
Link
És beteljesül, hazánk legalacsonyabb hõmérsékleti értéke 850hPa-on:
Link
A -35 fok ott figyel az északkeleti határainknál! Miskolcon -30 fok alatt, Nyíregyháza, Záhony térségében -34, -35 fok körül lehetett ez az érték, elõfordul, hogy picivel még ez alá is szaladhatott.
Link
Link
Látható, hogy 2-3 napig az ország területe felett hullámzik a -20 fok alatti érték.
Sokfelé csökkent a hõmérséklet -30 alá, pl Kecskeméten 2 napig ez alatt volt, február 11-én -33 fokot mértek.
Hogy lehet hazánk felett ilyen brutális hideg? Aztán átnéztem, hogy bizony januárban is megvolt az elõzmény. Az anticiklon keleti peremén folyamatos ciklonok és kemény sarki légtömegek helyezkedtek el. Mivel februárra már hatalmas hómennyiség jött össze, (lásd Krisztián fõvárosi értékeit is) így mintegy hûtõszekrényként viselkedett az egész Kelet-európai-síkság a Kárpátok, és medencénk is. Így a légtömeg úgy érezhette magát, mintha "Ojmajkon" felett lenne, nem törõdve a mi szélességünkkel. A -35 fokos szint 850hPa-on még a sarkok környezetében is megállja a helyét, nem hogy nálunk! Így valószínû, hogy minden idõk legalacsonyabb értéke ez, és valószínû, hogy a következõ két-háromszáz évben ilyen nem iagzán következhet be, bár.....:-) A -20 fok nem gyakori, de kb 20-30 évente beszalad hozzánk, a -25 fok alatti érték már kb 50 évente, iylen meg egyszer a Föld történetében:-) Kis túlzással:-) Az 1987-es nagy hóvihar és kemény hideg idején a fõvárosban -26,6 fokot mértek 850hPa-on, azóta sem volt még megközelítõleg sem ilyen hideg felettünk.
A 2003-ban mért zabari -31,9 fokot mindössze iylen hideg okozta:
Link
Nem kell hozzá más, csak egy ciklon ami lepakol 20-30 cm havat mint akkor és egy ilyen hidegbetörés, máris kész van ez az extrém érték!
Kérdezem én, 1929 februárjában mennyi -30 fok alatti értéket mértek ezen a tájon és vajon a -40 fok megvolt Zabaron? Valószínû, hogy igen sõt tippem a -42 fok körüli minimum! A töbör ekkor -50 fok alatti is lehetett!
Sajnos mi már nem hiszem, hogy megérünk ilyet, de nyármánián ide, vagy oda, ezt szívesen megnézném, ez az igazság:-)))))))))))
Reisz András diplomamunkája hasonlóról szól:
Magyarországi extrém hideg idõszakok szinoptikus meteorológiai feltételei és kapcsolatuk a hótakaróval (1975-2004)
Sajnos nincs feltöltve erre az oldalra, sajnos csak az ELTE Fizika könyvtárában olvasható. Én végigolvastam kb. másfél éve, tetszett.
Magyarországi extrém hideg idõszakok szinoptikus meteorológiai feltételei és kapcsolatuk a hótakaróval (1975-2004)
Sajnos nincs feltöltve erre az oldalra, sajnos csak az ELTE Fizika könyvtárában olvasható. Én végigolvastam kb. másfél éve, tetszett.
Dunántúli hóadatokkal jelen pillanatban sajnos nem rendelkezem, de a budai (már akkoriban is erõsen belvárosi) állomásról vannak információim e téren.
A hónap egészen páratlan volt hótakaró szempontjából, de önmagában az egész tél is.
Pedig a szezonkezdet nem volt éppen biztató... 1928 novemberében és decemberében ugyanis egy darab hótakarós napot sem jegyeztek fel a fõvárosban, mindössze egyetlen árva hófoltos napra futotta, december 1-jén.
Az új évbe lépve azonban hatalmas pálfordulás következett: január 2-tõl március 9-ig megszakítás nélkül(!!!) 67 hótakarós nap fordult elõ, és az átlagos hóvastagság a 67 napra kiszámítva 25 cm volt!
Ez részleteiben a következõképpen történt:
- január 2: 6 cm,
- január 3-26. között: eléggé stabilnak mondható, 14-19 cm között vastagságú,
- január 27. és február 13. között: úgyszintén stabil, de már egy magasabb kategóriában, jellemzõen 26 és 34 cm között (kivéve február 9-10-én, ezeken a napokon "csak" 22 cm),
- ezután következett a tél legbrutálisabb része: február 14. és 22. között minden egyes napon 40 cm-t meghaladó vastagságú hótakarót mértek, ezen belül is a csúcsidõszak 14. és 19. közé esett, eme idõszak adatai sorban 55, 55, 60, 56, 56, 56 cm...
- ezt követõen igen lassú olvadás indult meg: február 23-27-ig rendre 30-39 cm-t mértek,
- február 28. és március 6. között 21-28 cm volt jellemzõ,
- végezetül március 7. és 9. között ez a "maradék" 20 cm is elolvadt,
- azonban egészen március 21-ig hófoltokat még naponta jegyeztek fel.
Mindehhez Budapesten összesen 25 zord nap társult - és még egyszer hangsúlyozom, ez belvárosi adat!!!
Február 2. és 14. között majdnem összejött egy 13 napos zord napos sorozat, csak azért nem, mert 6-án "csak" -9,9 °C-ig süllyedt a hõmérséklet...
Az abszolút mélypont február 10. és 13. között volt, ekkor sorban -21,8, -23,4 és kétszer egymás után -18,3 °C lett a minimum. Ez az 1929. február 11-i -23,4 °C egyébként a budai mérések történetének legalacsonyabb értéke. Csak hogy érzékeltessük, milyen tél is volt ez: az említett érték az abszolút budapesti rangsorban (vagyis amelyben benne vannak már a késõbbi lõrinci, illetve ferihegyi adatok is) is igen elõkelõ helyet foglal el. Ej, ha ez utóbbi állomások már léteztek volna 1929-ben...
A Dunántúlon ezekben a napokban -30 °C-ot megközelítõ, vagy alulmúló értékeket mértek, február 11-én Sopronban -29,9, Szombathelyen -29,3 °C-ot - ez utóbbi helyen egyébként 44 zord nappal zárt a tél.
Elképesztõ adatok, nemde?
Nem hiába emlegették az öregek nagyon sokáig a Nyugat-Dunántúlon úgy 1928-29-et, hogy ez volt a "nagy tél". És valóban, az országnak ezen a tájékán a késõbbi híres telek (1940, 1942, 1954, 1963, 1964, 1987, 2003) egyike sem hozott olyan brutális, hosszan tartó havat és hideget, mint amire 1928-29-ben volt példa.
És csak hogy legyen egy kis csattanó is a végére: a következõ, 1929-30-as télen Budapesten mindösszesen 10 darab hótakarós napot jegyeztek fel, és a maximális hóvastagság 5 cm volt...
A hónap egészen páratlan volt hótakaró szempontjából, de önmagában az egész tél is.
Pedig a szezonkezdet nem volt éppen biztató... 1928 novemberében és decemberében ugyanis egy darab hótakarós napot sem jegyeztek fel a fõvárosban, mindössze egyetlen árva hófoltos napra futotta, december 1-jén.
Az új évbe lépve azonban hatalmas pálfordulás következett: január 2-tõl március 9-ig megszakítás nélkül(!!!) 67 hótakarós nap fordult elõ, és az átlagos hóvastagság a 67 napra kiszámítva 25 cm volt!
Ez részleteiben a következõképpen történt:
- január 2: 6 cm,
- január 3-26. között: eléggé stabilnak mondható, 14-19 cm között vastagságú,
- január 27. és február 13. között: úgyszintén stabil, de már egy magasabb kategóriában, jellemzõen 26 és 34 cm között (kivéve február 9-10-én, ezeken a napokon "csak" 22 cm),
- ezután következett a tél legbrutálisabb része: február 14. és 22. között minden egyes napon 40 cm-t meghaladó vastagságú hótakarót mértek, ezen belül is a csúcsidõszak 14. és 19. közé esett, eme idõszak adatai sorban 55, 55, 60, 56, 56, 56 cm...
- ezt követõen igen lassú olvadás indult meg: február 23-27-ig rendre 30-39 cm-t mértek,
- február 28. és március 6. között 21-28 cm volt jellemzõ,
- végezetül március 7. és 9. között ez a "maradék" 20 cm is elolvadt,
- azonban egészen március 21-ig hófoltokat még naponta jegyeztek fel.
Mindehhez Budapesten összesen 25 zord nap társult - és még egyszer hangsúlyozom, ez belvárosi adat!!!
Február 2. és 14. között majdnem összejött egy 13 napos zord napos sorozat, csak azért nem, mert 6-án "csak" -9,9 °C-ig süllyedt a hõmérséklet...
Az abszolút mélypont február 10. és 13. között volt, ekkor sorban -21,8, -23,4 és kétszer egymás után -18,3 °C lett a minimum. Ez az 1929. február 11-i -23,4 °C egyébként a budai mérések történetének legalacsonyabb értéke. Csak hogy érzékeltessük, milyen tél is volt ez: az említett érték az abszolút budapesti rangsorban (vagyis amelyben benne vannak már a késõbbi lõrinci, illetve ferihegyi adatok is) is igen elõkelõ helyet foglal el. Ej, ha ez utóbbi állomások már léteztek volna 1929-ben...
A Dunántúlon ezekben a napokban -30 °C-ot megközelítõ, vagy alulmúló értékeket mértek, február 11-én Sopronban -29,9, Szombathelyen -29,3 °C-ot - ez utóbbi helyen egyébként 44 zord nappal zárt a tél.
Elképesztõ adatok, nemde?
Nem hiába emlegették az öregek nagyon sokáig a Nyugat-Dunántúlon úgy 1928-29-et, hogy ez volt a "nagy tél". És valóban, az országnak ezen a tájékán a késõbbi híres telek (1940, 1942, 1954, 1963, 1964, 1987, 2003) egyike sem hozott olyan brutális, hosszan tartó havat és hideget, mint amire 1928-29-ben volt példa.
És csak hogy legyen egy kis csattanó is a végére: a következõ, 1929-30-as télen Budapesten mindösszesen 10 darab hótakarós napot jegyeztek fel, és a maximális hóvastagság 5 cm volt...
Egyszer volt,hol nem volt....1973.nov.18-20 táján Mihálygergén (Nógrád é-i csücske) -23C°
volt,hó nélkül!!...Anno...környezetismeret tanórán egy hétig mindenki feljegyezte az idõjárási körülményeket.....nem hittem a szememnek,szüleimmel együtt!A füzetemet pár éve megtaláltam és valóban jól emlékeztem,emlékeztünk!(Most ne várja senki,hogy elõkotorásszam!
)
volt,hó nélkül!!...Anno...környezetismeret tanórán egy hétig mindenki feljegyezte az idõjárási körülményeket.....nem hittem a szememnek,szüleimmel együtt!A füzetemet pár éve megtaláltam és valóban jól emlékeztem,emlékeztünk!(Most ne várja senki,hogy elõkotorásszam!
) 
Hú de jó helyen volt akkor az a hideg mag É-K-n. Most 384 óránál se látni csak -20--22fokot annak a helyén. Más: egyébként valaki tud nekem mondani egy abszolút minimumot azóta amióta csak mérik a hõmérsékletet? Ja, és, hogy hol volt?
Ja, és, hogy hol volt?
A Dunántúlon átlag 30 cm vastag hótakaró segítette az extrém hideg kialakulását.
Nálam 2002/2003 tele jó választ adott a hótakaró hatására.
A kemény tél elõhírnöke a december 10-e utáni hideg-elárasztás volt, akkor egy skandináv AC délkeleti peremén -10°C-os t850-el rendelkezõ lábas hideg ( Link ) szivárgott át a Kárpátokon.
Akkor 11-12-én egyaránt -15°C volt hó nélküli rekord tmin, ez saját rekord is egyben.
Aztán Karácsony Ünnepén szintúgy hasonló paraméterû légtömeg ( Link ) érkezett hozzánk, ám 14 cm-es hótakaróval máris -23,5°C jött össze.
Néhány héttel késõbb 2003 január 10-e után -15°C közeli t850-el rendelkezõ lábas hideg súrolt minket ( Link ), a 35 cm körüli hótakaróval -24,7°C jött össze 12-én, ez nálam az abszolút tmin.
Nálam 2002/2003 tele jó választ adott a hótakaró hatására.
A kemény tél elõhírnöke a december 10-e utáni hideg-elárasztás volt, akkor egy skandináv AC délkeleti peremén -10°C-os t850-el rendelkezõ lábas hideg ( Link ) szivárgott át a Kárpátokon.
Akkor 11-12-én egyaránt -15°C volt hó nélküli rekord tmin, ez saját rekord is egyben.
Aztán Karácsony Ünnepén szintúgy hasonló paraméterû légtömeg ( Link ) érkezett hozzánk, ám 14 cm-es hótakaróval máris -23,5°C jött össze.
Néhány héttel késõbb 2003 január 10-e után -15°C közeli t850-el rendelkezõ lábas hideg súrolt minket ( Link ), a 35 cm körüli hótakaróval -24,7°C jött össze 12-én, ez nálam az abszolút tmin.
A november elsõ dekádja meglepõ lett a zord októberi hetek után. A 9,4 fokos T közép szép kis pozitív anomália, ugyanakkor az elsejei 0,8 fok lett a 10 nap abszolút minimuma, sõt 5-én 11 fok alatt nem volt egész nap. A T max 20 fok lett és mérhetõ esõ nem hullott, csak ködszitálásból lett 0,2 mm. Semmiféle váltás nem történt,a száraz októberi idõ folytatódott, immár fagy nélkül.
A tavalyi csapadékos december eleje után dec.2. dekádjában kezdõdött errefelé az átlagnál szárazabb idõjárás, tehát éppen 11 hónapja tart kisebb szünetekkel.
A tavalyi csapadékos december eleje után dec.2. dekádjában kezdõdött errefelé az átlagnál szárazabb idõjárás, tehát éppen 11 hónapja tart kisebb szünetekkel.
Én is azt a hidegbetörést néztem meg elõször, de én úgy emlékeztem, hogy azért majd mindenhol esett valamennyi hó.
Noé!
Így van, kb. 10 fokkal lehet számolni, inkább kicsivel kevesebb.
Az érdekes, hogy ez csak a völgyekre és a sík területekre, a közepes fekvésekre és a dombokra már nem vonatkozik.
Olyannyira, hogy ahogy szoktam írni, a dombokat nem érdekli a hó, alig 1, maximum 2 fokkal van enyhébb a dombon hóval.
Sõt, volt rá példa, hogy a síkon nem volt hó, a dombon 10 centi, kiderült, lehûlt, és a dombon 10 centi hóval jóval enyhébb lett a minimum, mint a síkon hó nélkül, kopasz talajjal.
A talajátfagyás valóban hó nélkül kellett hogy bekövetkezzen, száraz hideg, illetve hó után, lassan elolvadó hóra jöhetett rá a nagyobb hideg, de gyakran elõfordult, hogy vastag hótakaró volt hetekig, alatta meg alig volt fagyos a talaj, vagy talán nem is.
Ha van hó, és nagyon hideg van hetekig, akkor azért szerintem egy idõ után a hó kezdi elveszíteni a szigetelõ képességét, a hóból szinte jég lesz, az meg nem szigetel annyira.
De ehhez hosszantartó hideg kell.
Noé!
Így van, kb. 10 fokkal lehet számolni, inkább kicsivel kevesebb.
Az érdekes, hogy ez csak a völgyekre és a sík területekre, a közepes fekvésekre és a dombokra már nem vonatkozik.
Olyannyira, hogy ahogy szoktam írni, a dombokat nem érdekli a hó, alig 1, maximum 2 fokkal van enyhébb a dombon hóval.
Sõt, volt rá példa, hogy a síkon nem volt hó, a dombon 10 centi, kiderült, lehûlt, és a dombon 10 centi hóval jóval enyhébb lett a minimum, mint a síkon hó nélkül, kopasz talajjal.
A talajátfagyás valóban hó nélkül kellett hogy bekövetkezzen, száraz hideg, illetve hó után, lassan elolvadó hóra jöhetett rá a nagyobb hideg, de gyakran elõfordult, hogy vastag hótakaró volt hetekig, alatta meg alig volt fagyos a talaj, vagy talán nem is.
Ha van hó, és nagyon hideg van hetekig, akkor azért szerintem egy idõ után a hó kezdi elveszíteni a szigetelõ képességét, a hóból szinte jég lesz, az meg nem szigetel annyira.
De ehhez hosszantartó hideg kell.
Még valami eszembe jutott: 1929-ben, februárban, tudtommal nagyon erõs talajfagy volt, 60-80 cm mélyen átfagyott a föld (hogy Magyarországon hol, nem tudom, de sokfelé). Akkor vajon mekkora hótakaró mellett alakultak ki az extrém hidegek ill. hidegrekordok? Mert ugye a vastag hótakaró védi valamennyire a talajt a fagytól. Lehet persze, hogy a hideg tartóssága, vagy a túl vékony hótakaró a "megoldás".
Szerintem nagyon erõs lábas hideg esetén is ott van az 10-15 fokos differencia a potenciális T min-ok között. Mondjuk -18,-20 hótakaróval -30,-32 lenne...
Szerintem nagyon erõs lábas hideg esetén is ott van az 10-15 fokos differencia a potenciális T min-ok között. Mondjuk -18,-20 hótakaróval -30,-32 lenne...
Tehát akkor úgy nagy átlagban "hüvelykujjszabályként" azt mondhatjuk, hogy Magyarország területén a hótakaró jelenléte a T min-ot mintegy 10 C fokkal csökkenti? (Nyilván sok minden egyéb tényezõtõl függ a dolog, hóvastagág, szélviszonyok, besugárzás, nappalhossz, felhõzet, páratartalom, domborzat, talaj, stb., csak arra vonatkozik a kérdés, hogy ha ezeket a tényezõket nem ismerjük, akkor hány fokot mondjunk különbségként, hogy a legkisebb valószínûséggel tévedjünk.)
Egyébként ha csak azt nézzük, hogy 20-22 C fokos nyári középhõmérséklet esetén Magyarországon a hidegrekordok 4-8 C fok körül alakulnak, télen 0- -2 C fokos középhõmérséklet esetén pedig -25 - 30 (-35) C fok körül, akkor úgy 10 C foknak kellene kijönnie, vagy ha megerõltetjük, 15 C foknak, már ami a hótakaró és hótakaró nélküli potenciális téli hidegrekordok különbségét illeti.
Egyébként ha csak azt nézzük, hogy 20-22 C fokos nyári középhõmérséklet esetén Magyarországon a hidegrekordok 4-8 C fok körül alakulnak, télen 0- -2 C fokos középhõmérséklet esetén pedig -25 - 30 (-35) C fok körül, akkor úgy 10 C foknak kellene kijönnie, vagy ha megerõltetjük, 15 C foknak, már ami a hótakaró és hótakaró nélküli potenciális téli hidegrekordok különbségét illeti.
Bizony, rendkívül erõs, igencsak az alsó légrétegekre összpontosuló lábas hideg tört ránk akkor, a t850 ilyenkor csak tájékoztató adat.
Akkor nálam január 23-28 között, zsinórban hat napon volt -15°C alatti tmin (mélypont 25-én, -19,4°C), az a hat nap vaskos HRHI is volt, -12,3°C-os középhõmérséklettel!
Elõtte január 17-20. között esett nálam 8-9 cm hó, ám a viharos Ék-i széllel betörõ hideg levegõ szétfújta a havat, 0-20 cm-re (iglut lehetett volna építeni az ellapátolt kisebb hótorlaszok betonkemény havából).
Az erõs hófúvásban, hó hiányában már a földet is hordta a szél.
A borzongató képek: Link
Akkor nálam január 23-28 között, zsinórban hat napon volt -15°C alatti tmin (mélypont 25-én, -19,4°C), az a hat nap vaskos HRHI is volt, -12,3°C-os középhõmérséklettel!
Elõtte január 17-20. között esett nálam 8-9 cm hó, ám a viharos Ék-i széllel betörõ hideg levegõ szétfújta a havat, 0-20 cm-re (iglut lehetett volna építeni az ellapátolt kisebb hótorlaszok betonkemény havából).
Az erõs hófúvásban, hó hiányában már a földet is hordta a szél.
A borzongató képek: Link
Rossz hírem van:-) Nem is kell olyan régmúltra visszamenni.
2006 januári száraz hidegbetörés esetén -25 fok is volt az ország területén. Sokfelé volt -18, -20 fok hótakaró nélkül.
Link
Látható, hogy gyakorlatilag csak Szentgotthárd környékén és a magas hegycsúcsainkon volt értékelhetõ hótakaró. Nálam is kb 1 cm jött össze ami el is szublimált kb 2 nap alatt, mégis több napig -15 fok körüli értéket mértem, itt a szeles fennsíkon hó nélkül!
Bizony nagyon erõs lábas hideg érkezett, így nem számított, hogy volt-é hótakaró avagy sem.
Link
Ja még valami, érdemes megnézni a maximumokat is:-) Sokfelé -10 fok alatt, még Nagykanizsán is napközben, Bakonyban -16 fokos csúcshõmérséklet:-)
2006 januári száraz hidegbetörés esetén -25 fok is volt az ország területén. Sokfelé volt -18, -20 fok hótakaró nélkül.
Link
Látható, hogy gyakorlatilag csak Szentgotthárd környékén és a magas hegycsúcsainkon volt értékelhetõ hótakaró. Nálam is kb 1 cm jött össze ami el is szublimált kb 2 nap alatt, mégis több napig -15 fok körüli értéket mértem, itt a szeles fennsíkon hó nélkül!
Bizony nagyon erõs lábas hideg érkezett, így nem számított, hogy volt-é hótakaró avagy sem.
Link
Ja még valami, érdemes megnézni a maximumokat is:-) Sokfelé -10 fok alatt, még Nagykanizsán is napközben, Bakonyban -16 fokos csúcshõmérséklet:-)
Erre én is kíváncsi lennék, de nem biztos, hogy találni fogsz errõl információt.
Szerintem -20 alatt nem nagyon lehet hó nélkül, kivéve Zabart, de ott is nehezen jöhet össze.
Szerintem -20 alatt nem nagyon lehet hó nélkül, kivéve Zabart, de ott is nehezen jöhet össze.
Sziasztok! Nem tudjátok véletlenül, hogy hány fok Magyarország hótakaró nélküli abszolút hidegrekordja (+mikor és hol volt)?
Én 1993-ban Eger-Szõllõcskén mértem, a napi adatokat egyelõre nem találtam meg, az október havi összeg akkor 72 mm volt ott. A 115 mm elírás lehet.
A nyomástérkép alapján minden bizonnyal mediciklon volt, de ekkora esõ azért nem hullott. 
Köszi neked is meg Floonak is.
Köszi neked is meg Floonak is. 
15 mm lehet a helyes adat 115 helyett. Itt az aznapi Napijelentés: Link
Érdekes, Poroszló, Budapest-Lõrinc, Kecskemét, Kékestetõ, tehát Szolnok környékén sehol nincs 30-40 mm-nél több.
Szép napot mindenkinek! Érdekes napra bukkantam a múltkor, amikor is 1993-at nézegettem és találtam 4-énél egy kiugróan magas csapadékértéket: Link . Szeretném ha valaki megerõsítene ennek igazában. Köszönöm elõre is
2011.október, Szolnok - belváros:
Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: 10,9 °C (+0,3 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: 6,8 °C (+1 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: 16,5 °C (-0,1 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 18 mm (52 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1022 hPa
Napsütéses órák száma: 179,7 h (SYNOP) (+26,8 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 5,8 h
Szélsõértékek:
Tmin: -1,8 °C (18.)
Tmax: +27,1 °C (1.)
Legnagyobb napi hõingás: 17,1 °C (19.)
Pmin: 1003,9 hPa (7.)
Pmax: 1033,2 hPa (16.)
Legnagyobb napi csapadék: 10,5 mm (20.)
Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 5
Jelentõs csapadékú napok: 1
Zivataros napok: 0
Nyári napok: 4
Hõség napok: 0
Forró napok: 0
Fagyos napok: 2
Ködös napok: 1
Az idei október az igazi õsz jegyében telt el. A havi középhõmérsékelt kissé magasabb volt a sokéves átlagnál, a csapadék pedig mindössze fele. A hónap elsõ hetében nyárvégi hõmérsékletek, sok napsütés volt a jellemzõ. Majd egy HF hatására visszaesett a nappali felmelegedés. Eztután kissé változékonyabb, de kellemes idõjárás következett. A hónap második felében eleinte borongós, hûvös, csapadékosabb idõ volt, de csak egyszer esett kiadósabb csapadék. A hó vége ismét csendes, eseménytelen, kellemes, igazi kirándulós idõjárást produkált.
Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: 10,9 °C (+0,3 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: 6,8 °C (+1 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: 16,5 °C (-0,1 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 18 mm (52 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1022 hPa
Napsütéses órák száma: 179,7 h (SYNOP) (+26,8 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 5,8 h
Szélsõértékek:
Tmin: -1,8 °C (18.)
Tmax: +27,1 °C (1.)
Legnagyobb napi hõingás: 17,1 °C (19.)
Pmin: 1003,9 hPa (7.)
Pmax: 1033,2 hPa (16.)
Legnagyobb napi csapadék: 10,5 mm (20.)
Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 5
Jelentõs csapadékú napok: 1
Zivataros napok: 0
Nyári napok: 4
Hõség napok: 0
Forró napok: 0
Fagyos napok: 2
Ködös napok: 1
Az idei október az igazi õsz jegyében telt el. A havi középhõmérsékelt kissé magasabb volt a sokéves átlagnál, a csapadék pedig mindössze fele. A hónap elsõ hetében nyárvégi hõmérsékletek, sok napsütés volt a jellemzõ. Majd egy HF hatására visszaesett a nappali felmelegedés. Eztután kissé változékonyabb, de kellemes idõjárás következett. A hónap második felében eleinte borongós, hûvös, csapadékosabb idõ volt, de csak egyszer esett kiadósabb csapadék. A hó vége ismét csendes, eseménytelen, kellemes, igazi kirándulós idõjárást produkált.
Itt szó sem volt ma télies hangulatról, sõt, ahogy látom már a nyugati végek a 20 fok leküzdésére gyakoroltak. Fagy már nagyon régen volt és ennyit rég sütött egy napon a Nap.
Emlékeztem, hogy ilyen idõ volt tavaly is, de országszerte. Azon viszont meglepõdtem,hogy akkor a hónap közepén túl is elõfordultak szinte rendszeresen 20 fok körüli hõmérsékletek az országban. Ettõl azért most messze vagyunk, talán holnap...
Emlékeztem, hogy ilyen idõ volt tavaly is, de országszerte. Azon viszont meglepõdtem,hogy akkor a hónap közepén túl is elõfordultak szinte rendszeresen 20 fok körüli hõmérsékletek az országban. Ettõl azért most messze vagyunk, talán holnap...
Nálam csak tegbap tudott fagyni, addig múlt hétfõ óta többször is nüánszokkal mindig felette alakult a tmin (volt 0,1, 0,2, 0,3 és 0,4°C is).
Tegnap -0,4, ma -0,3°C volt a tmin, és ezzel együtt tegnap és ma elõször a szezonban egy-számjegyû volt a tmax, tegbap 8,9 ma 8,2°C.
Köszönhetõen a déli órákig megmaradó köd miatt.
Tegnap stabil volt a köd délig, aztán gyorsan elszökött, ám belõle képzõdõs Sc-takaró nem engedte érvényesülni a megmaradó kevés nappali idõszakban a Napot.
Ma 9 órakor majdnem feloszlott, ki is kandikált belõle a Nap, úgy tûnt, ma hamar jöhet napos idõ, ám gyorsan újra megerõsödött és csak egy órára tudott bágyadtan sütni a Nap, a sok alacsony szintû felhõzet miatt.
A tegnapi és mai tmax világosan is mutatja, hogy ma tartott kissé tovább a köd.
Csak úgy érdekességképpen írtam ezeket a sorokat, hisz elõször volt igazán késõ õszies, majdnem télies hangulat a szezonban.
Tegnap -0,4, ma -0,3°C volt a tmin, és ezzel együtt tegnap és ma elõször a szezonban egy-számjegyû volt a tmax, tegbap 8,9 ma 8,2°C.
Köszönhetõen a déli órákig megmaradó köd miatt.
Tegnap stabil volt a köd délig, aztán gyorsan elszökött, ám belõle képzõdõs Sc-takaró nem engedte érvényesülni a megmaradó kevés nappali idõszakban a Napot.
Ma 9 órakor majdnem feloszlott, ki is kandikált belõle a Nap, úgy tûnt, ma hamar jöhet napos idõ, ám gyorsan újra megerõsödött és csak egy órára tudott bágyadtan sütni a Nap, a sok alacsony szintû felhõzet miatt.
A tegnapi és mai tmax világosan is mutatja, hogy ma tartott kissé tovább a köd.
Csak úgy érdekességképpen írtam ezeket a sorokat, hisz elõször volt igazán késõ õszies, majdnem télies hangulat a szezonban.
2011. október Bükk-fennsík töbörklíma:
T átlag: 1,977 °C. (4 adatból)
T átag: 3,24 °C. (2 adatból)
T min. átlag: -5,76 °C.
T max. átlag: 12,25 °C.
Absz. T min.: -16,5 °C. (17.)
Absz. T max.: +23,4 °C. (1.)
Absz. hõingás: 39,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -8,375 °C. (1
Legmagasabb T átlag: 13,025 °C. (7.)
Napi átlagok hõingása: 17,98 °C.
Legalacsonyabb T max.: 6,5°C. (16.)
Legmagasabb T min.: 6,8°C. (7.)
Napi legkisebb hõingás: 3,9°C. (25.)
Napi legnagyobb hõingás: 29,9°C. (1.)
Nyári nap: Nem volt.
Fagyos nap: 25 db.
Hideg nap: 16 db.
Zord nap: 7 db.
Töbörklíma:
Október hónap elején még itt is, mint ahogy az ország jelentõs részén megmutatta magát a nyárutó. A töbörben nyári nap már ekkor sem fordult elõ, de maximum hõmérsékletek 5-ig még 20 °C felé emelkedtek. A reggelek igen hûvösnek, sõt már hidegnek bizonyultak.
A legnagyobb napi hõingás is a hónap 1. napján fordult elõ (29,9 °C).
Ekkor mindösszesen 1,6 °C hiányzott a hideg-nyári nap definíciójának eléréséhez. (Tmin: -6,5 °C; Tmax: 23,4 °C). 5-e óta + 20 °C feletti hõmérsékleti értékek nem fordultak elõ, és már várhatóan jövõ áprilisig nem is alakul ki.
Okt. 7-én egy borult, felhõs, csapadékos napot regisztrálhattunk, ami a hõmérsékleti menetben is jól tükrözõdik a magas értékekben, a napi átlagban is. Ez a nap a legmagasabb napi középértéket adja a maga +13,025 °C-os értékével.
Október 14-18 közötti napokon sorra dõlõ hideg rekordokkal tette emlékezetessé az idõjárásunk a hétköznapi emberek és a metneten az észlelõk emlékezetét.
Ezeken a napokon a töbörben is igen hideg, sõt zsinórban 5 napon keresztül -10 °C alatti értékeke mérhettünk, sõt 17-én, reggel fél 7 elõtt 5 perccel a logger -16,5 °C értéket rögzített. Ez a hónap leghidegebb napja, ami az elmúlt évek (2009-2010) hasonló idõszakát tekintve is jó 1,8 fokkal alacsonyabb az eddig mért értéknél.
Okt. 20-25 között a magasban elõbb enyhülés következett, amit felhõzet növekedés, és csapadék hullás is követett. Ez idõszak alatt a sajátos töbörklíma csak gyenge mértékben, vagy nem alakult ki. 25 után újra egy csendesebb, idõszak következett, ami a hó végéig folyatódott. Elsõsorban a minimum hõmérsékletekben látható. Ennek köszönhetõen 31-én mérhettük a 6 zord napot a hónapot.
A hónapban 25 fagyos nap fordult elõ, ami kicsivel 3 nappal kevesebb az elõzõ évi regisztrált értéknél. Ne feledjük, a tavalyi október majdnem országos szinten felcserélõdött a novemberi értékekkel, és a havi középérték is negatív értéken zárt.
Ez most +1,977 °C lett.
Fejlesztés:
Október 7-9 között került megrendezésre Bánkúton a 2. töbör találkozó, ahol az észlelõink segítségével újabb állomások telepítése történt. A maroknyi de lelkes csapat megvalósította az országban egyedülálló programot, amelynek gyümölcse 2 fõ irányban hasznosulhat ezentúl. Külön köszönet nektek érte!
1. Egy töbör kitettség mérés,1 helyen, 3 szinten, 4 égtáji irányban, azaz 12 mérési ponton.
Mûszerek elérhetõsége: Link
(Középsõ oszlop alsó felén.)
A mûszerek égtájak szerint kerültek regisztrálásra. Az alacsonyabb szám a lentebbi, a magasabb szám a fentebbi, a töbör felsõ részéhez közelebbi mérési pontokat jelenti.
A mûszerek 5 percenkénti adatokat rögzítenek, és azonos idõpontban rögzítik az értékeket; minden 0; 5 percben.
A mûszerek ilyen módon való indítása, nagyságrendekkel segíti majd az elemzéseinket, összegzéseinket.
Mdávid ezeknek a mûszereknek az értékeibõl készítette el az alábbi profilt.
Link
Köszönet érte!
2. 3 nyílt töbörben, az alján elhelyezett loggerek segítségével regisztráljuk a hõmérsékletet. A 3 töbör eltérõ magasságban található.
a.; A Lusta-völgyben, a Kurta-bércnél. Tszf. 705 m.
Link
b.; A királyok asztalán, a már-már mindenki számára ismert helyen, a Vörös Meteor turistaház melletti töbörben. Tszf: 755 m.
Link
c.; A Bükk-fennsík északnyugati részén, Olasz-kaputól nyugatra, egy magasabb helyen fekvõ töbörben van a mûszer elhelyezve. Tszf: 860 m.
Link
A havi összegzésnél a statisztikus adatokat, értékeket ahogy eddig is (Lásd fent) havonta a hónap 1-5. nap egyikén szeretném majd a tisztelt meteorológus társadalom számára bocsátani.
A hónapban ahogy az idõnk engedi és ahogy a csapat dolgozni tud rajta úgy folyamatosan publikálunk majd.
Fonmtosnak tartom, hogy ha bárki aki érdeklõdik a téma iránt, érdekességet (netán hibát!) lát jelezzen. Az érdemleges szakmai kommunikáció csak lendíthet a témán, a szakmán.
Hajár.
Bocs, ha túl hosszú. Rövidebben nem tudom.
T átlag: 1,977 °C. (4 adatból)
T átag: 3,24 °C. (2 adatból)
T min. átlag: -5,76 °C.
T max. átlag: 12,25 °C.
Absz. T min.: -16,5 °C. (17.)
Absz. T max.: +23,4 °C. (1.)
Absz. hõingás: 39,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -8,375 °C. (1
Legmagasabb T átlag: 13,025 °C. (7.)
Napi átlagok hõingása: 17,98 °C.
Legalacsonyabb T max.: 6,5°C. (16.)
Legmagasabb T min.: 6,8°C. (7.)
Napi legkisebb hõingás: 3,9°C. (25.)
Napi legnagyobb hõingás: 29,9°C. (1.)
Nyári nap: Nem volt.
Fagyos nap: 25 db.
Hideg nap: 16 db.
Zord nap: 7 db.
Töbörklíma:
Október hónap elején még itt is, mint ahogy az ország jelentõs részén megmutatta magát a nyárutó. A töbörben nyári nap már ekkor sem fordult elõ, de maximum hõmérsékletek 5-ig még 20 °C felé emelkedtek. A reggelek igen hûvösnek, sõt már hidegnek bizonyultak.
A legnagyobb napi hõingás is a hónap 1. napján fordult elõ (29,9 °C).
Ekkor mindösszesen 1,6 °C hiányzott a hideg-nyári nap definíciójának eléréséhez. (Tmin: -6,5 °C; Tmax: 23,4 °C). 5-e óta + 20 °C feletti hõmérsékleti értékek nem fordultak elõ, és már várhatóan jövõ áprilisig nem is alakul ki.
Okt. 7-én egy borult, felhõs, csapadékos napot regisztrálhattunk, ami a hõmérsékleti menetben is jól tükrözõdik a magas értékekben, a napi átlagban is. Ez a nap a legmagasabb napi középértéket adja a maga +13,025 °C-os értékével.
Október 14-18 közötti napokon sorra dõlõ hideg rekordokkal tette emlékezetessé az idõjárásunk a hétköznapi emberek és a metneten az észlelõk emlékezetét.
Ezeken a napokon a töbörben is igen hideg, sõt zsinórban 5 napon keresztül -10 °C alatti értékeke mérhettünk, sõt 17-én, reggel fél 7 elõtt 5 perccel a logger -16,5 °C értéket rögzített. Ez a hónap leghidegebb napja, ami az elmúlt évek (2009-2010) hasonló idõszakát tekintve is jó 1,8 fokkal alacsonyabb az eddig mért értéknél.
Okt. 20-25 között a magasban elõbb enyhülés következett, amit felhõzet növekedés, és csapadék hullás is követett. Ez idõszak alatt a sajátos töbörklíma csak gyenge mértékben, vagy nem alakult ki. 25 után újra egy csendesebb, idõszak következett, ami a hó végéig folyatódott. Elsõsorban a minimum hõmérsékletekben látható. Ennek köszönhetõen 31-én mérhettük a 6 zord napot a hónapot.
A hónapban 25 fagyos nap fordult elõ, ami kicsivel 3 nappal kevesebb az elõzõ évi regisztrált értéknél. Ne feledjük, a tavalyi október majdnem országos szinten felcserélõdött a novemberi értékekkel, és a havi középérték is negatív értéken zárt.
Ez most +1,977 °C lett.
Fejlesztés:
Október 7-9 között került megrendezésre Bánkúton a 2. töbör találkozó, ahol az észlelõink segítségével újabb állomások telepítése történt. A maroknyi de lelkes csapat megvalósította az országban egyedülálló programot, amelynek gyümölcse 2 fõ irányban hasznosulhat ezentúl. Külön köszönet nektek érte!
1. Egy töbör kitettség mérés,1 helyen, 3 szinten, 4 égtáji irányban, azaz 12 mérési ponton.
Mûszerek elérhetõsége: Link
(Középsõ oszlop alsó felén.)
A mûszerek égtájak szerint kerültek regisztrálásra. Az alacsonyabb szám a lentebbi, a magasabb szám a fentebbi, a töbör felsõ részéhez közelebbi mérési pontokat jelenti.
A mûszerek 5 percenkénti adatokat rögzítenek, és azonos idõpontban rögzítik az értékeket; minden 0; 5 percben.
A mûszerek ilyen módon való indítása, nagyságrendekkel segíti majd az elemzéseinket, összegzéseinket.
Mdávid ezeknek a mûszereknek az értékeibõl készítette el az alábbi profilt.
Link
Köszönet érte!
2. 3 nyílt töbörben, az alján elhelyezett loggerek segítségével regisztráljuk a hõmérsékletet. A 3 töbör eltérõ magasságban található.
a.; A Lusta-völgyben, a Kurta-bércnél. Tszf. 705 m.
Link
b.; A királyok asztalán, a már-már mindenki számára ismert helyen, a Vörös Meteor turistaház melletti töbörben. Tszf: 755 m.
Link
c.; A Bükk-fennsík északnyugati részén, Olasz-kaputól nyugatra, egy magasabb helyen fekvõ töbörben van a mûszer elhelyezve. Tszf: 860 m.
Link
A havi összegzésnél a statisztikus adatokat, értékeket ahogy eddig is (Lásd fent) havonta a hónap 1-5. nap egyikén szeretném majd a tisztelt meteorológus társadalom számára bocsátani.
A hónapban ahogy az idõnk engedi és ahogy a csapat dolgozni tud rajta úgy folyamatosan publikálunk majd.
Fonmtosnak tartom, hogy ha bárki aki érdeklõdik a téma iránt, érdekességet (netán hibát!) lát jelezzen. Az érdemleges szakmai kommunikáció csak lendíthet a témán, a szakmán.
Hajár.
Bocs, ha túl hosszú. Rövidebben nem tudom.
2011. október Cegléden
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 10,1°C (30 éves átlag 10,5°C)
max. 28,0°C (1-jén), min. -5,8°C (18-án).
Csapadék: 25,0 mm (átlag 35 mm, tavaly 28 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 14,2 mm (20-án).
Napi adatok: Link
Éves csapadék: 388,7 mm.
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 10,1°C (30 éves átlag 10,5°C)
max. 28,0°C (1-jén), min. -5,8°C (18-án).
Csapadék: 25,0 mm (átlag 35 mm, tavaly 28 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 14,2 mm (20-án).
Napi adatok: Link
Éves csapadék: 388,7 mm.
Kis érdekesség:
Okt 17-én mikor -16,5°C fok volt a töbör alján. 7-15 óráig terjedõ idõszakban É-D kereszmetszetben csináltam egy diagramot órás bontással. Nyilván lehet 5 perces idõközre is szûkíteni csak a rengeteg adatot be is kell vinni. Mindenesetre beszédesebb a kép mint a sok adat
Link
A profil nem a töbröt ábrázolja. Igazából az érdekesség hogy a hullám szépen kisimul a nappali órákra. Bár északi oldal picit melegebb végig.
Okt 17-én mikor -16,5°C fok volt a töbör alján. 7-15 óráig terjedõ idõszakban É-D kereszmetszetben csináltam egy diagramot órás bontással. Nyilván lehet 5 perces idõközre is szûkíteni csak a rengeteg adatot be is kell vinni. Mindenesetre beszédesebb a kép mint a sok adat
Link
A profil nem a töbröt ábrázolja. Igazából az érdekesség hogy a hullám szépen kisimul a nappali órákra. Bár északi oldal picit melegebb végig.
2011 októberének idõjárása Váralján:
Havi középhõmérséklet: 9,9°C (Átlag: 11,0°C)
A hónap elsõ hetében nyári idõ volt, hat napon volt 25°C-nál melegebb, majd beköszöntött az õsz egyre alacsonyabb hõmérsékletekkel. A hónap közepén több napon is volt fagy. 18-án reggel -4,8°C volt, ilyen hideget még nem mértem októberben. Összesen 6 nyári és 5 fagyos nap volt idén októberben Váralján, mindkettõ rekord.
Részletek: Link
Havi középhõmérséklet: 9,9°C (Átlag: 11,0°C)
A hónap elsõ hetében nyári idõ volt, hat napon volt 25°C-nál melegebb, majd beköszöntött az õsz egyre alacsonyabb hõmérsékletekkel. A hónap közepén több napon is volt fagy. 18-án reggel -4,8°C volt, ilyen hideget még nem mértem októberben. Összesen 6 nyári és 5 fagyos nap volt idén októberben Váralján, mindkettõ rekord.
Részletek: Link
Nálunk októberben 62 mm csapadék hullott, ami a saját méréseim kezdete óta rekordnak számít, de ebben nagy szerepe volt a 7-ei zivatarral kísért hidegfrontból lehullott 28,5 mm esõnek. Ez az összeg egyébként októberi napi rekord lett, igaz alig felülmúlva a 2006. október 24-ei, szintén egy zivataros hidegfront által okozott 28 mm-t.
Nálam az október elég csapadékos volt, mert 68 mm-t mértem, ezzel az éves csapadék már 473 mm.
2011. október nálam:
T átlag: 11,12 °C.
T min. átlag: 6,65 °C.
T max. átlag: 16,73 °C.
Absz. T min.: -1,9 °C. (17.)
Absz. T max.: 27,5 °C. (04.)
Absz. hõingás: 29,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 5,0 °C. (17.)
Legmagasabb napi átlag: 19,2 °C. (05.)
Napi átlagok hõingása: 14,2 °C.
Legalacsonyabb T max.: 9,7 °C. (23.)
Legmagasabb T min.: 12,5 °C. (05.)
Napi legkisebb hõingás: 1,8 °C. (24.)
Napi legnagyobb hõingás: 19,6 °C. (19.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1006,5 hPa (05.)
Legmagasabb légnyomás: 1034,9 hPa (15.)
Nyári nap: 6 db.
Fagyos nap: 2 db.
Ködös nap: 2 db.
Havi csapadékmennyiség: 25,6 mm. (éves: 268,9 mm.)
Csapadékos nap: 9 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 9 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 10,2 mm. (07.)
Az átlagosnál éppen hûvösebb (0,08 °C) és lényegesen szárazabb (63 %) hónap volt. Tovább tart az egész éves szárazság. Az éves csapadék jelenleg az átlagos 10 havinak csupán 57,5 %-a hullott. Egyre jobb, immár nagyon jó esély mutatkozik a tavalyi 50 éves rekordot megdöntõ csapadékmaximum után idén az 50 éves csapadékminimum megdöntésére....
T átlag: 11,12 °C.
T min. átlag: 6,65 °C.
T max. átlag: 16,73 °C.
Absz. T min.: -1,9 °C. (17.)
Absz. T max.: 27,5 °C. (04.)
Absz. hõingás: 29,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 5,0 °C. (17.)
Legmagasabb napi átlag: 19,2 °C. (05.)
Napi átlagok hõingása: 14,2 °C.
Legalacsonyabb T max.: 9,7 °C. (23.)
Legmagasabb T min.: 12,5 °C. (05.)
Napi legkisebb hõingás: 1,8 °C. (24.)
Napi legnagyobb hõingás: 19,6 °C. (19.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1006,5 hPa (05.)
Legmagasabb légnyomás: 1034,9 hPa (15.)
Nyári nap: 6 db.
Fagyos nap: 2 db.
Ködös nap: 2 db.
Havi csapadékmennyiség: 25,6 mm. (éves: 268,9 mm.)
Csapadékos nap: 9 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 9 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 10,2 mm. (07.)
Az átlagosnál éppen hûvösebb (0,08 °C) és lényegesen szárazabb (63 %) hónap volt. Tovább tart az egész éves szárazság. Az éves csapadék jelenleg az átlagos 10 havinak csupán 57,5 %-a hullott. Egyre jobb, immár nagyon jó esély mutatkozik a tavalyi 50 éves rekordot megdöntõ csapadékmaximum után idén az 50 éves csapadékminimum megdöntésére....
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat