Időjárási visszatekintő

Köszönöm szépen!
Akkor módosítok a kívánságomon, mivel ilyen sok fagyos napot azért senkinek sem kívánok a télre.
Mindenkinek fele annyi hótakarós napot kívánok, mint ahány nyári napja volt!

Metnetes adatbázisban megvannak Link
Az esztendõ legtöbb nyári napja

Szeged : 127.0 nap
Kompolt : 125.0 nap
Szeged : 123.0 nap
Cegléd : 120.0 nap
Dunaújváros : 120.0 nap

Nálam 102 nyár nap volt eddig, de szerintem már több nem lesz.

Szerintem nagyon sok helyen. Nálam eddig 106 nyári nap volt az évben, és ma meg holnap még jó eséllyel ismét az lesz. Még talán olyan hely is lehet az országban, ahol a 120-at is elérte a nyári napok száma.

Van valaki, akinél a nyári napok száma idén elérte, vagy meghaladta a százat?
Ha van, akkor annak télen ugyanannyi fagyos napot kívánok!

Én inkább 4,5 hónapot számolnék, mivel május 10-tõl gyakorlatilag nyár volt.

Nálam a szeptemberi átlag Tmax. magasabb lett mint a júliusi A június 26,8 fokkal, a július 26,4 az augusztus 29, a szeptember pedig 26,6 fokkal zárt. Idén 4 hónap volt a nyár

Szeptemberben a havi középhõmérsékletek sokévi átlaga 15,4-16,0 fok közötti megyénkben.Az elmúlt szeptember középhõmérséklete 17,4-18,6 fok között alakult, a legtöbb állomáson mintegy 2-3 fokos pozitív anomáliát jelentett, ami igen jelentõs.

Ha vesszük, hogy egy átlagos június középhõmérséklete 17,9 fok, augusztusé 19,8 fok látható, hogy ezek az értékek a nyarat idézték.

A legmelegebb 4.-én volt, amikor minden megyei állomáson 30 fok felett alakult a hõmérséklet, ekkor Gyõrben volt a legmelegebb 32,8 fok.

A hónap során 12-16 nyári napot regisztráltunk.

A hónap végére -bár a nappalok még melegek voltak- az éjjelek már hûvösebbé váltak, a leghidegebbet 4,9 fokot 29.-én Péren mérték.

A meleg mellett bõséges napfény is volt, Péren 252,0, Sopronban 242,6 órás napfényt rögzítettünk. Ezzel Sopronban 1929. óta ez volt a második legnaposabb szeptember.

A hosszú 110 éves hõmérsékleti adatsorban a hõmérséklet szempontjából is a harmadik lett, kevéssel elmaradva 1932. és 1942. szeptemberétõl, amikor szintén sorra voltak nyári napok, és még pl,. 1932. szeptember 30.-án is 31,1 fokos maximumot rögzítettek Sopronban.

Az átlagos csapadéknak mindössze 27-67%-a hullott le, de a 67%-os érték csak Sopron szûk környezetére igaz, a megye más részén csupán 13,4-17,6 mm esett.

Hónap végére így a talaj felsõ rétege jelentõsen kiszáradt.



Top5 szeptemberi napfénytartam Sopron
1
258,1
1997
2
242,6
2011
3
241,7
1947
4
237,0
2009
5
236,6
1992

2011.szeptember, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: 19,8 °C (+3,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: 14,5 °C (+3,6 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: 26,5 °C (+3,6 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 24,1 mm (57 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1016,7 hPa
Napsütéses órák száma: 256,7 h (SYNOP) (+56,5 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 8,6 h

Szélsõértékek:
Tmin: 9,4 °C (25.)
Tmax: 32,2 °C (5.)
Legnagyobb napi hõingás: 16,7 °C (11.)
Pmin: 1004,4 hPa (19.)
Pmax: 1023,7 hPa (27.)
Legnagyobb napi csapadék: 8 mm (1.)

Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 5
Jelentõs csapadékú napok: 3
Zivataros napok: 3
Nyári napok: 21
Hõség napok: 9
Forró napok: 0
Ködös napok: 0

Az idei szeptember egy mondattal lehet jól jellemezni: nyár az õszben. A havi középhõmérséklet jóval meghaladta a sokéves átlagot, különesen a hónap elsõ fele volt meleg, több alkalommal 30 fok feletti Tmax, igazi kánikula. A Tmin átlag is magas volt, az ilyenkor már elõforduló talajmenti fagyok elmaradtak. Sokat sütött a nap, kevés csapadék hullott. A csapadékmennyiség alig több, mit fele volt a sokéves átlagnak, ez is a hó elején két, bennünket szerencsésen elérõ zivatarból esett. A hó végén kissé visszaesett a nappali felmelegedés, de még így is melegebb volt az évszakhoz képest. Egy masszív AC hatására csendes, nyugodt, napos idõjárás uralkodott.

Éves csapadék eddig: 291,3 mm

Ha nem is Nógrádban, de a határtól ~30 km-re azért van egy mérõ, mégpedig az egri.
Az elmúlt évtized átlaga így alakult: (2000-2010)
2167 - Debrecen
2146 - Szeged
2119 - Eger
2097 - Pécs
1974 - Szombathely

Bizony köszönjük a remek cikket Pitomnak:-) Öröm volt olvasni nagyon jó megfogtad a lényeget:-)

Na üdv, szépen sorjában reagálok;
Floo: dolgoztam a kutatóban, elfogult vagyok , de semmivel sem rosszabbak az adataik, mind bármely OMSZ állomás mérõjének most pedig olyan felszereltséggel bírnak amit sokan megirigyelnének. (3 automata a 2 telephelyen, többek között egy Lufft WS 600)
Valóban, a napfény összehasonlításokra egyértelmûen azonos térbeli elhelyezkedésû (pl, fennsík vagy jelentõs domborzati és növény árnyékolástól mentes) területeket kellene választani.
És az is igaz, hogy az évjárat jobban befolyásol mint az országrész, de azért Békés és Nógrád (v. Sopron v. Kõszeg) adatai kötött egy átlagos 2-300 óra eltérés tuti van.

Zotya: kicsit jobban megnéztem az oldalad, és a grafikonokat, adatsorokat, lebilincselõ!! Nagyon érdekes archív listákat, lekérdezéseket lehet találni igazán profi, gratulálok.

ÉS hogy ontopik is legyen, megvan az adatsor (egyébként Pogányt VáraljaMet beírta nemrég, ~2000) és valóban, ahogy Floo is említi nem éri el egy teljesen síkvidéki mérés értékeit. A kutató dûlõje D-DKi fekvésû, a késõ délutáni nap már lebukik a hegy mögé fõleg a nyári félévben. Az adatok egyelõre aug. végéig vannak meg de Zotya adatai alapján a szeptembert az itteni májussal behelyettesítve 1900 órát kapunk. (szept, nélkül 1640)
Összehasonlítva a szekszárdi és a mecseki adatokat, a téli tavaszi hónapokban van nagy elõny az utóbbi javára, a nyári hónapokra ez teljesen eltûnik. (Lehet a téli, tavaszi jobban ködös idõszak okozza?)

Istenem, végre valaki, Magyarországon talán elõször a történelemben, leírta hivatalos közlésként, hogy:

"Végezetül fontos kiemelni, hogy a fentebbi rekordokra vonatkozó megállapítások azért nem ölelnek fel hosszabb idõintervallumot, mert a múlt század elsõ felére vonatkozóan még hiányos az elektronikus formában elérhetõ meteorológiai adatbázis(...)"

(Vagyis: a közkedvelt vélekedéssel ellentétben nem az állomások száma volt kevesebb, mint napjainkban, hanem egyszerûen nincsenek feldolgozva az adatok, ahogyan azt én magam is hangoztatom már régóta.)

Köszönjük, Tamás, és a cikket is, nagyon jó lett!

Meteorológiai rekordok szeptembere: Link

Opp, ez lemaradt.

Egyébként az a véleményem, hogy az országon belül nincsenek olyan különbségek a napfényellátottságban, amik említésre érdemesek lennének. Nagyobb különbségek lehetnek két évjárat között, mint egyes térségek között.
Persze, jó tudni, hogy mennyi az annyi, mérni kell õket, de azokat az adatokat akkor úgy kell kezelni.
Például ugye teljességgel elképzelhetetlen, hogy azon a néhánytíz km-en belül, mint ami Sármellék-Keszthely és Nagykanizsa-Letenye térsége között van, ilyen óriási különbség legyen napfényben, mint amit a térkép mutat Link
Még akkor is, hogy a csapadékeloszlással elvileg ez alátámasztható lehetne Link , node mit szóljanak akkor a nyugat-szlovéniai, tengermelléki térségben, ahol 1000-1500 mm éves csapadékmennyiség mellett mérnek átlagosan 2400 óra napfényt. Szegeden 600 mm mellett süt 2020 óra körül.
A többi idõjárási paraméterbõl egyébként ki lehetett volna következtetni két perc alatt, hogy az ország legcsapadékosabb területének napfényellátottságának megítélése téves, elég lett volna megnézni a csapadékos napok számát, vagy a maximumhõmérsékleteket. A magyar határ túloldalán a muraszombati és a varasdi napfényadatok mindez jól bizonyítják.

Az is igaz persze, hogy egy somogyi, tolnai, borsodi vagy veszprémi domboldalban nem lehet annyi napfényt mérni, mint egy teljesen sík területen, akár egy somogyi, tolnai borsodi vagy veszprémi sík területen.
De ezt nem a felhõzöttség vagy a csapadékmennyiséggel kell indokolni.
Egyébként ha a baranyai térség napfényellátottságát akarod megtudni, ott van a pécs-pogányi reptér, azt számold össze!

Zoltán!
Igen, benne volta, vastagon

Én sem akartam ezzel azt mondani, hogy 100-ig hibamentes az adatsorom (bár annak kéne lenni, ha a mûszer egy adott paraméterre van belõve). Az én méréseim illetve az OMSz -ban használatos technika különbségére ill. helyi viszonyokra vonatkozóan próbáltam meg levezetni ezt a különbséget. A napi jelentések egész órákat tartalmaznak, nálam tizedes értékek is szerepelnek, ebbõl is összeadódhat jelentõs differencia. Arról nem is beszélve (hogy talán épp ennek a fórumnak a keretein belül) olvashattuk pár éve valakitõl (talán Floo is benne volt a diskurzusban), hogy az észlelõk sem mindig egyformán értékelik ki a napfényszalagokat...
Az én adatom - mondjuk úgy - legnagyobb "hibája", hogy itt a dombok tövében mérek és kb napi 1 óra (ami lehet 50-80 perc, konkrétan nem mértem ki soha) csak azért nem számolódik napos órának, mert idõ elõtt árnyékba kerülök a domborzat miatt. Nem tudom tágas környékünkre mennyire igaz az adatom, a centrumtól a város északi részéig szerintem nincs szignifikáns különbség de a város déli része valószínû több napfényt kaphat.
Nem vettem én személyeskedésnek amit írtál, ezeket a köröket magamban tavaly (mert onnantól van ilyen adatom) én is megfutottam. Itt vannak a napi adataim Link pár napot összehasonlítottam a napi jelentésekkel de csak a fent leírtak (kb. 1 óra mínusz) látszanak.
Még annyit, hogy a "kérdések" fórumban annak idején felvetettem a kérdést, hogy a mérést ennek a problémának ismeretében, ezzel együtt el lehet-e fogadni. A válasz az volt, hogy az itteni helyi viszonyokat ez tükrözi... Mindenesetre az biztos, egy megyére vagy régióra (pláne) nem lehet ebbõl az adatból messzemenõ következtetést levonni.
Kíváncsi vagyok tudsz-é majd adatokat szerezni!


Floo: igazad van, itt nagyon számít, hogy hol, milyen feltételek mellett mérünk. Az én mérésem "hibája" is - ahogy fentebb is írtam - hogy nagyon kicsi területi lefedettségre lehet igaz az így kapott összeg.

Szerintem a sármelléki jól mér, többször teszteltem, legalábbis fölé tuti nem.
A pécsi szõlészet adatait ne vedd készpénznek, legalábbis én tapasztaltam közöttük néhány rosszat.
Különbözõ tájak napfényellátottságát nem lehet, nem lett volna szabad úgy összehasonlítani, vagy csak egyszerûen mérni, hogy lebökök valahova egy napfénymérõt, mérek, összeadom, rárajzolom õket egy térképre oszt megvoltunk.
Ennél ez több szakmaiságot kívánt volna.

Ne érts félre, kérlek; én nem a Te mérésedet vonom kétségbe, inkább a két adat közötti irreális különbséget. Lehet, pl. hogy Sármellék mér bõven fölé a leolvasási hibákkal. Igazából -úgy mint Floot- nagyon érdekelne egy korrekt napfényadat a régióból, megpróbálom a pécsi szõlészeti kutatóból elkérni. Az adataidról; nagyon tetszik és mindig élvezettel nézem át a havi összesítõdet, látszik hogy profi munka, biztos vagyok benne hogy jól mérsz. Csak azt kifogásolom, hogy elég nehéz ennyire eltérõ mérési körülmények között összehasonlítani különbözõ tájak napfény ellátottságát. üdv

Közel laksz, gyere el, én szívesen látlak és mutatok még pár apróságot a témához.
Én ennyit mértem, nem Campbell-Stokes-féle napfénytartammérõt használok, ami ha jól tudom csak tizedóra pontosságú. Tehát, ha egy óra alatt 3 percig nem sût a Nap azon az akkor is egy óra, nálam az automata, ekkor már levonja a 3 percet... De az sem baj, ha Neked van igazad!
Egyébként a tavalyi évhez képest nekem is magasabb a napfényes órák száma Link

Nálam ugyanez augusztus 9-tõl játszik. Azóta kevesebb mint 2mm esett. Lassan 2 hónap alatt azért ez kemény...

Csontvázkórót görget a száraz õszi szél... A szeptemberi csapadék 0,3 mm lett, az utolsó jelentõs mennyiségû esõ augusztus 2-án volt, azóta összesen 2,4 mm esett. Az 1990 óta íródó feljegyzéseim szerint ehhez hasonló, vagy akár csak ezt megközelítõ száraz idõszak nem volt a Mátraalján.

Vannak még más nehezen megfogható rekordok is. Pl. többször emlegettem, hogy vajon megdõlt-e a csapadékos napok 206 napos csengeri rekordja (1970) tavaly, de teljes csönd honol a témában. Az 52 napos esõmentes idõszak rekordja még nehezebben megfogható és ugyanannyi (0) érdeklõdésre tart számot , pedig néhány településen az amatõr mérések szerint vastagon megdõlt a napokban, akárcsak a csapadékos napok száma tavaly Zircen. Ez utóbbi számításom szerint sajnos kétséges, mert a 236 naphoz csak 185 0,1 mm-t elérõ nap társul a napló alapján. Túl sok a 0,1 mm-t el nem érõ csapadékos nap, de ez a mérõeszköz miatt is lehet ilyen sok, hisz 0,1 mm-t csak Hellmannal (vagy hasonló méretû eszközzel kézzel) lehet mérni.

Valóban nehezebben megfogható az említett dolgok miatt, viszont egy csapadékmaximum rekord utáni éven napfényrekordot mérni még a nehezebben megfoghatóság mellett is elképesztõ szélsõség lenne.
A csapadék minimumrekordra valóban nem sok esély volt, ha az Alföldön lett volna ilyen aszályos idõjárás, mint Somogyban és Zalában , akkor biztosan megdõlne (tudom-tudom, Szegeden komoly aszály van, de több csapadék esett idén Szegeden, mint errefelé).
Ha a napfényrekord megdõlne, akkor nem merülne feledésbe ennek a két évnek a szélsõsége.

Hát nincs mese, a meleg és napfényes déli országrész, ahol a finom szekszárdi borok készülnek, lehet mégsem annyira napfényes?
Ma reggel a nagykanizsai állomás mellett haladtam el, és csináltam egy jó kis képet Link
A kép fél 8-kor készült, nap már magasan, a néhai napfénymérõ helye pedig totál árnyékban, és még egy darabig árnyékban is marad.
Ez évekkel ezelõtt készült, 2 órával naplemente elõtt Link
Tehát egy felhõtlen napfelkelte és egy felhõtlen naplemente esetében kb. 2,5-3 órával mért kevesebbet a nagykanizsai állomás.
A sármelléki állomás most tarthat 2134 óránál, a kanizsai állomás meg valahol 200-250 órával ez alatt kullogna.
Ezért mondtam és írtam régebben is már, hogy a napfénytérképek Link Link emiatt teljességgel nem érnek semmit.

Lõrincen biztos, hogy nem lesz melegebb. Ahhoz, hogy melegebb legyen a tavalyi szeptembernél (14,7°C), abba ez nem fér bele Link Statisztikailag lehetséges, 1780 óta Budapesten 2 legalább 14,7°C-os október volt: az 1907-es és az 1966-os egyaránt 15,0°C-kal.

Ez - ha feltételezzük, hogy idén az év minden egyes napja felhõmentes volt (mind ahogy nem volt)- cca 270 órát jelentene de vegyük néhány borús napot legyen mondjuk 230 órával kevesebb a domborzat miatt. No de nem 600...

A szeptember havi Tmax-átlag 2 tizeddel magasabb a júniusi, és 9-cel a júliusinál, 26.4 fok lett. Csak a Tmin (és így a Tközép) adatokból látszik, hosszú már az éjszaka - elõbbi 9.4, utóbbi 17.3 foknak adódott, jelentõsen alulmaradva a fent említett két hónappal szemben. 19 nyári mellett 4 hõségnap is összejött, megelõzve ezzel júliust (15), májust (16), és csak eggyel maradva el a júniusi értéktõl. Az abszolút Tmin 3.1 fok lett, ez már egészen szép érték. A napi légnyomás-közepek a hónap elsõ napjaitól fogva emelkedõ trendet mutatnak, 1017.7 hPa lett az átlag, köszönhetõen az anticiklonális idõnek (július pl. 1010.5-ös átlagot hozott). A csapadék mennyisége mindössze két milliméter, 14-én hullott egy záporból, elõtte-utána csak nyomnyi mennyiségre futotta (3-szor). Augusztus elsejétõl számítva (62 nap) mindössze 9.1 mm hullott, ebbõl 5.5 mm augusztus 8-án (onnantól számítva 54 nap alatt 2.1 mm). Igen szerény értékek.

A Mezõföld és a Dunántúli-dombság itt találkozik Link

Szerintem nem kizárt Meg kell nézni a helyi domborzati viszonyokat! Ez miatt én soha nem fogok egy fennsíkkal vagy dombtetõvel vetekedõ napfényadatot produkálni. A Szekszárdi-dombság kb. napi 1 órával hamarabb árnyékol le, mint a Napocska valójában lenyugszik!

Pécs/Pogány is eléri valószínûleg holnap a 2000 órát. (OGIMET adatok szerint)

Valami itt nem stimmelhet a napfény adatoddal; mert az év eddig nálad "csak" 1621 óra, Floo meg elõbb adta össze Sármelléket ott már 2100 felett járnak... ekkora eltérés kizárt.

Érdekes ez a középhõmérsékleti adatsor. Bár ennél sokkal hosszabb adatsorokkal a kollégák meggyõztek arról, hogy a szeptember meleg vagy hideg volta semmi összefüggésben sincs a közeledõ tél milyenségével, nem csodálom, hogy a közelmúlt eseteibõl azt a tanulságot szûrtem le, hogy a szeptemberi nyár nem tesz jót hónak-fagynak a télen.
Ami az elmúlt 55 évet illeti, a három legmelegebb szeptembert kifejezetten enyhe tél követte, s csak az 5. helyezett 1999/2000 hozott tisztességes téli idõjárást. Meglátjuk, az idei év ennek az útján jár-e (a különbség csak 0.1 fok), vagy az elsõ három valamelyikén (itt általában nagyobb a differencia fölfelé).

Az bizony könnyen meglehet, sõt, valószínû.

2011. szeptember Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 18,6°C (átlag 16,2°C)
max. 32,6°C (11-én), min. 5,7°C (25-én).

Csapadék: 32,6 mm (átlag 39 mm, tavaly 140 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 29,8 mm (1-jén).
További adatok: Link

Nem mondok vele újat, de természetesen Cegléd sem kivétel: rendkívüli volt a múlt hónap,
gyakorlatilag folytatódott a nyár.
Jól jellemzi ezt a nyári és hõségnapok nagy száma. 27 nyári napot észleltem, ami példátlan az elmúlt 22 évben (sajnos csak 1989-ig tudok visszakeresni a napi adatokban). Hõségnap átlagosan 1-2 fordul elõ szeptemberben, most 9 volt. Ez is nagy ritkaság, bár 1994-ben 8-at regisztráltak.
Nagyon érdekes, hogy az idei szeptember teljesen ellentéte volt a tavalyinak, amikor nemcsak hõségnap nem fordult elõ, hanem egyetlen nyári nap sem.
Ami a középhõmérsékletet illeti (1956-ig visszanyúlva), az idei napi három mérésbõl számított havi közép a 4. helyre volt elegendõ:

1. 19,6°C 1994
2. 19,5°C 1982
3. 18,7°C 1987
4. 18,6°C 2011
5. 18,5°C 1999

Csapadék szempontjából egész jól teljesített a múlt hónap, bár azt hozzá kell tenni, hogy a havi mennyiség 90%-a az 1-jei szerencsésnek mondható jégesõs zivatarból esett le.
Éves csapadék: 363,7 mm.

Kiváncsi vagyok, hogy az idei október lesz-e olyan meleg, mint a tavalyi szeptember? Eddig az idei év mindenben az ellenkezõjét adja a tavalyinak, szinte egyik hónapunk sem hasonlított a tavalyi megfelelõjéhez. Így most egy enyhe október után egy hideg november jön ?

Ehhez még azt is hozzá tudom tenni, hogy tavaly szeptemberben nem volt nyári nap Pécsett. A Tmax 23,6°C volt. Link Októberben Pécsett se volt 20°C, sõt a a havi Tmax csak 16,4°C!!! volt. Link (A tegnapi középhõmérséklet több volt 20°C-nál.)

Elsõre ledöbbentett, hogy tavaly nem volt 20 fok októberben, de az egész országban csak 1-2 helyen volt valóban 20 fok és a 21 sehol sem lett meg. Nálam 18,5 lett a havi csúcs és -4,1 a minimum. Utána aztán már rémlett, hogy szörnyülködtünk is azon, hogy az október hidegebb lett a novembernél (nov. max. 19,7, min. -3,6 Pápán) 2 tizeddel (8,5 után 8,7 havi közepem lett). Annak ellenére, hogy tavaly szeptemberben nyári nap sem volt és csak 14,4 lett a havi közép (most 19,2) októberben meg novemberi idõ volt, a hidegmagok nem fecsérelõdtek el és nov. végén nagy havakkal beköszöntött a téli idõ és kisebb enyhülések közepette vendégünk volt március derekáig emlékeim szerint...

2011. szeptember Bükk-fennsík töbörklíma:

T átlag: 9,46, °C.
T min. átlag:-0,21 °C.
T max. átlag: 21,77 °C.
Absz. T min.: -8,1 °C. (25.)
Absz. T max.: 27,0 °C. (5.)
Absz. hõingás: 35,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 1,75 °C. (25.)
Legmagasabb T átlag: 18,725 °C. (19.)
Napi átlagok hõingása: 22,033 °C.
Legalacsonyabb T max.: 15,5 °C. (20.)
Legmagasabb T min.: 10,5 °C. (8.)
Napi legkisebb hõingás: 5,5 °C. (8.)
Napi legnagyobb hõingás: 29,0 °C. (27.)


Nyári nap: 7 db.
Fagyos nap: 15 db.
Hideg nap: 5 db.

Ha a közmondás szerint a tavasz ravasz, az április szeszélyes, akkor a szeptember veszélyes.
Igen száraz, a tavalyinál melegebb, hónapon vagyunk túl. A melegebb átlag érdekessége, hogy a Tmin értékek között 15 nap fagyos nap, és a 15 napból 5 napon hideg nap, az az -5 °C értékek születtek. Az hónap abszolút minimuma 25-én, -8,1 °C lett. Az eddigi Zabar -8 °C értékkel szemben a szárazság miatt a -9 °C-al kalkulálhatunk még a héten is.
Szeptember 24 óta minden nap fagyos nap odafent. ha ami nap reggelét (okt. 2-ig) is beleszámolom, akkor zsinórban a 9. nap. A maximum hõmérsékletek zömében 20-25 °C között van, nyári nap összesen 7 alkalommal adódott, de olyan ami augusztusban volt, hogy egy napon fagyos nap, és nyári nap már nem fordult elõ.
Azért bevallom, a 25-27 közötti napokat nem cserélném el az augusztusira. Szept. 25-én reggelén a -8,1 °C-ról +20-ra, emelkedett a hõmérséklet, amíg 26-án -6,7 °C-ról 21,6 °C; 27-én pedig -6,9 °C--ról 22,1 °C-ra. Az utóbbi napon mindössze 2,9 °C hiányzott a hideg nyári nap kombinációjához.
A nagy hõingásról árulkodik még a Tminimum értékek átlaga is, ami ha éppenhogy, de a negatív értékben tündököl, a -0,21 °C értékével.
A nagy szárazság miatt, és reggeli ködök, pársá levegõk, deresedések gyakran elmaradnak itt is, ezért a fákon a levelek nem sárgulnak, nem barnulnak, hanem egyszerûen megszáradnak zölden, és majd ha megjön a csapadék, és az utána lévõ újabb fagyos napok tömegesen fognak lehullanak. Egyszerre lesznek októberben a fák kopaszak.
A töbörklíma adatok itt elérhetõk:
Link

Az augusztusi hónap fejlesztésének "gyümölcse" tegnap beérett. Tegnap sikerült az összes loggert a hegyen kiolvasnom. Így immáron a Bükkben van hegyvidéki, völgyi fekvésû (nyugati, keleti-völgy), valamint zárt, félig nyitott, nyitott töbörbõl is adatunk, és a nyílt töbörben ugye a nyugat -keleti keresztmetszet kitettség mérésünk.
Ezekrõl már van olyan adat, ami fel lett töltve, elérhetõ:
Ez a keleti: Link
Ez a nyugati: Link
A többi méréseket csak a pontos koordináták bemérése, megadása után szeretném feltenni.
Amikor meglesz, egy újabb összehasonlítás, elemzés következik, ami már nem a kétperces kategória ennyi adatnál. Csak hogy átlássátok: 1 logger 1 hónapban közel 10000 adatott ment. Van belõle 9 db jelenleg a Bükkben.
Október hónapban a már-már mindenki számára ismert töbörben további loggerekkel kiépítjük az É-D-i metszetet, és tovább bõvítjük a nyugati -keleti metszet méréseit. Erre a telepítésre van meghirdetve a II. Töbör találkozó.
Link
Jelentkezni, vagy csak úgy a helyszínen megjelenni bárkinek lehet. Egy spontán találkozónak gondoltam, ami azért szakmailag tele van meglepetésekkel.
Aztán, lehet hogy az idõjárás beleszól, és +2 °C-ban, havasesõben nézzük egymást a síházból 3 napig, majd vasárnap reggel hógolyózunk egyet. Tudom, ébredjek fel és a bilibõl a kezem....

Mentem versenyeztetni, versenyezni Bükkszentkeresztre.

Tavaly októberben nem hogy 25, de még 20 fok sem volt egész hónapban, ami szintén elég szokatlan. Az elsõ éjszakai fagyok is hamar megjöttek.

Szeptember 0mm-el zárt,gyakorlatilag 1-2 nap kivételével egész nyáron nem volt normális esõ.

Nálam 4,2 mm lett a szeptemberi szumma, ebbõl 4,1 mm elsején esett. Egész évben eddig 304,8 mm hullott. Két adatból (min-max), 20,1°C lett a középhõmérséklet, 26 nyári és 9 hõségnappal. Megjegyzem, hogy júniusban 21, júliusban 14 nyári napot jegyeztem fel, (igaz ez utóbbiból 11 hõségnap). Az említett két nyári hónap egyaránt 21,1°C-os középhõmérsékletet hozott, az egyfokos különbség nagyrészt a csípõs szeptember végi reggelekben keresendõ. A nyár egyértelmûen és kimagaslóan legmelegebb hónapja Mezõtárkányban is az augusztus lett, 22,9°C-os középhõmérséklettel, 28 nyári és 15 hõségnappal, 8,2 mm csapadékkal.

Nálam még a töredéke sem jött össze. Kemény 0.7mm-rel zártam a szeptembert. Bár az éves csapadék tekintetében 282-nél járok, de ez sem túl combos, ha azt nézzük hogy 3 hónap van még az évbõl és az elõrejelzéseket nézve nyugodtan beírhatnám még 1 hétig is akár a 0mm-t minden napra...

Köszi szépen gyönyör nyár volt az a 26,0 fok maga tökély:-) Én a napi jelentés után számoltam ki, lehet rosszul, átnézem megint.

Szeptember 10mm. Az augusztusi 8mm után után elég gyalázatos. Év összesen: 286mm.

Budapest/Lõrinc 19,38°C? Én 19,9-et számoltam. Az 1947-es szeptembernél nem volt melegebb Budapesten 1780 óta.
1834-es havi középhõmérsékletek (május-szeptember): 20,6°C, 22,2°C, 26,0°C, 23,0°C, 19,8°C

Gyorsan megnéztem a legmelegebb októbereket, no csak a miheztartás végett, idén mit kell legyûrni:-)
1907-ben valami történt, ugyanis Budapesten 15,9, Szegeden 16,3 fokos volt a hónap. Igazából egy gyengébb júniussal is felér. Több nyári nap volt és 20.-ig 20 fok felett volt maximum minden nap, volt mikor 27 fokot is mértek, sõt a hónap végén is 20-22 fok körüli értékek voltak ismét. Fagy közelébe sem jártunk és 10 fok alá is 20. után hûltek az éjszakák A többi messze-messze elmaradva ettõl, volt még egy-két 13-14 fok körüli de ez tényleg nagyon aláz mindent. Idén ehhez fel kell kötni a gatyát. No reméljük sikerül:-) Az elsõ nap jól áll:-)

Lõrinci adatokat áttallózva 19,38°C-on zárt szeptember, nálam négy értekbõl 19,37°C-on. Tehát 1 századnyi a az eltérés, hmm nem sok:-) Ami 3,44°C-al magasabb mint a sokéves átlag. Így ha Lõrincet veszem alapul akkor 1953 óta a második legmelegebb szeptember volt. Az 1982-es 20,4 fokon zárt. Ha az elõtte lévõ adatokat is megnézem akkor az elsõ, 1947 amikor 20,7 fokos szeptember volt a fõvárosban, majd 1942 20,5 fok ezt követi az 1982-es és az 1932-es szeptember 20,0 fokkal. Az idei a soron következõ 5. Persze Hidegség még talál ennél melegebbet is:-) Kíváncsi lennék az 1834-es budapesti értékre is.az a 47-es nem semmi 24 nyári nap és 11 hõségnap volt, ebbõl 12 és 21 között 10 hõségnapot produkált a hónap Budapesten.

Megnéztem Szegedet és hmm nagyon durva 21,3 fokos átlaggal zárt 1947 szeptembere, és ami elõtte volt, no az is komoly, június 21,7, július 23,6, augusztus 22,3 fokkal végzett, 120 nap tömény forróság, ááá de finom év volt:-) Május 19,0 fok az sem rossz:-)

Az átlagtól igencsak elrugaszkodott, meleg szeptember van mögöttünk, több mint 3 fokos + anomália! A minimumok csak a hónap végére mentek 10 fok alá. Fagy a láthatáron sem volt, még a városszéli, mély fekvésû helyeken sem találkoztam erre utaló jelekkel, ez így szeptember végén pedig már nem ritka dolog. Felhõ is alig volt az égen, igen magas a napsütéses órák száma. Statisztikailag 4 zivataros napunk volt, ám ezek közül egyik sem volt az az igazi, amire azt mondhatnánk "ez aztán ütõs vihar volt"... Csapadék sem volt túl sok, a javát egy mediterrán ciklon dobta le, ezzel kicsit enyhítve a szárazságot. A részletes adatokat Link Link a grafikonokat Link Link itt találhatják az érdeklõdõk!
További szép napot Mindenkinek!

A hónap átlaga napi 8 adatból 19.37°C lett (Tmin, és Tmax-ból számolva 20.2°C).
Csapadék 17 mm.
Tmax: 33.3°C, 5-én.
Tmin: 7.3°C, 25-én.

Nálam szeptemberben 27 mm esõ esett, az éves mennyiség pedig 263 mm.