2025. július 10., csütörtök

Meteorológiai esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
#64875
Válasz az Éghajlatváltozás fórumban.
#64851
-->égh.vált.fórum! Oda írtam választ...
#64849
Igen, én is így látom.
Írtam is errõl régebben néhány hozzászólást, hogy a maximumhõmérsékleteket vizsgálva pl. Szegeden 2000 elõtt 30,0 fok feletti maximumátlagú július (nem biztos hogy a júliust néztem, de azt hiszem igen) elég ritka volt, 2000 óta azt hiszem 4 júliusban volt 30,0 fok feletti maxátlag, ami korábban több évtized alatt volt csak meg.
A középhõmérsékletben pedig ha jól emlékszem az utóbbi 10 évben alig néhány tizedet melegedtek csak a telek, míg a nyarakra 1,5 fok rémlik.
Sõt, ha az abszolút minimumokat nézzük telente, akkor még azt is meg merem kockáztatni, hogy a telek az elmúlt 10 évben alacsonyabb értékeket produkáltak, mint a megelõzõ évtizedekben, vagy akár 50 évben.
De úgy látom, át kell kérnünk magunkat az éghajlatváltozás fórumba!
#64848
Úgy veszem észre,hogy a melegedés fõleg a nyárra vonatkozik.Eltekintve az olyan vadul anomáliás daraboktól,mint amilyen a 2006/2007-es volt,a telek nem lettek feltûnõen mások,mint amilyenek az én 60-as,70-es évekbeli gyerekkoromban voltak.De a nyarak,kérem,a nyarak!Harminc-negyven évvel ezelõtt nem szerepeltek 33-38,34-39 fokos max.-ok az elõrejelzésekben.A 25-30 fok már bõdmelegnek számított.Nem szerepeltek,mert mire kialakulhatott volna ilyen magas hõmérséklet,mindig megérkezett a hf ény-ról,és visszavágta a felmelegedést.Ez az,ami manapság nincs.Még az idei,viszonylag mérsékelt nyáron is el tudtak szabadulni a maximumok június közepén és júliusban is.Innen is látszik,hogy a klímakérdés nem olyan egyszerû,mint sokan hiszik.Pár évtizede a klimatológusok még azt mondták,a sarkvidékek sokkal gyorsabban fognak melegedni a mérsékelt szélességeknél,következésképp nálunk fõleg a telek mutatnak majd pozitív anomáliát.Aztán ez lett belõle.
#64847
Akik pedig a 90-es évek második fele óta figyelik az idõjárást, azt hiszik, hogy az idõjárás ilyen, amilyen mondjuk '95-tõl napjainkig tart, hogy blocking blocking hátán, hogy mindig elakad a tû a lemezen, beragad, bedöglik egyhelybe áll stb., és nem értik, hogy mi változott.
Azt meg tudnád nézni, mikortól indult ez a "a mostani, csak épp az ellentétes irányban" kiugrás?
Szerintem 1993-95 körül kezdõdhetett.
Amit az utolsó mondatodban írtál, ezt éljük meg klímaváltozásként.
Ez azt jelenti, hogy ha ez a blockingos, bedöglött idõjárás van, akkor az melegebb átlagot produkál, ha zonalitásos, az pedig hûvösebbet.
Ezért van melegedés az 1961-1990 közötti idõszakhoz képest, mert az a 30 év pont beleesett abba a zonalitásos, kicsit hûvösebb, de kiegyenlítettebb, szélsõségektõl talán jobban mentes idõszakba.
#64846
Egyes kutatók szerint,amíg a Nap-tevékenység gyenge marad,fõként Észak-és Nyugat-Európában az átlagosnál keményebb telek várhatók,s ez még jónéhány évig így lehet.
Kutatásaik alapján arra jutottak,hogy a múltban,az átlagosnál hidegebb években /globális szinten/szinte kivétel nélkül gyenge volt a napfolt tevékenység.
#64845
Bizony. Ha meleg, száraz idõ volt, nem Észak-Afrikából, hanem Kis-Ázsiából kaptunk olyan forróságot, hogy gyerekként, csupasz lábbal képtelen voltam végigszaladni a napégette teraszon. És vajon hányan tapasztalták meg közülünk a sciroccót (sirokkót)? Abban az idõben gyakoribb - és a köz embere számára is népszerû - jelenség volt (mediterrán ciklon hidegfrontja elõtt napokig sûvöltött a száraz, délies szél). Ha zúzmara volt, az jó ideig eltartott. Ha havazott, hetekig lapátolhattuk a havat.
Mostanában valami tényleg változik. Úgy érzem, sok minden felbolydult, mint egy méhkas...
Hogy a témánál maradjak: a még mindig igen gyenge napfolttevékenység miatt az elõzõeknél hûvösebb, idõjárási eseményekben meglehetõsen szegény, ködös õszre és hidegebb, havasabb télre számitok.
#64843
Az 1966-tól 1970-ig terjedõ idõszakra jól emlékszem.Akkor voltam kisiskolás,és már akkor figyeltem az idõjárást.Elmondom,mi volt a jellemzõ azokra az évekre: változékony,esõs,viharos nyarak,ritkán és rövid ideig tartó strandidõvel.Korán beköszöntõ õsz,késõbb tartós ködök.Mérsékelten hideg,kifejezetten csapadékos telek,gyakori hóesés,és szintén gyakori esõ.A karácsonyi ünnepek táján általában hideg volt,mindig lehetett télisportolni.Egy érdekesség:1968/69 telén olyan hófúvások voltak,melyek méltán hasonlíthatók össze az észak-amerikai blizzarddal.
#64842
Jól tudod.
#64841
Én úgy tudom,hogy az AO az egész Északi-sarkkörre vonatkozik, de nem biztos. nevet
#64840
A NAO és az AO, ahogy az elõttem szólók részletesen leírták, hozzávetõlegesen megmutatja, hogy zonális vagy meridionális irányítás van túlsúlyban Európa felett. Számomra Svadasz alsó két ábrája, az 1950-2010 közötti grafikonok a legtanulságosabbak. Ezeken jól látszik, hogy 2009-2010 során mindkét index rég látott negatív csúcsot produkált, mind a kilengés mértékét, mind a tartósságát tekintve. Utoljára az 1960-as évek végén volt hasonló, az akkori idõjárást lenne érdemes visszanézni... Elvileg akkor "állhatott le" ilyen mértékben a zonalitás, emellett még az 50-es évek végén, 60-as évek elején is volt néhány hasonló helyzet (de azokat nem mutatja mindkét index annyira markánsnak).

Viszont az 80-as évek végét, 90-es évek elejét igencsak tartós és magas pozitív csúcsok jellemezték. Ez azért is érdekes, mert szerintem jó néhányan akkoriban kezdtünk foglalkozni az idõjárással, akkor kezdtük értelmezni a mûholdképeket - és akkor szoktuk meg a rendszeresen, különösebb hullámvetés, beragadás, mediterrán vagy közép-európai ciklonképzõdés, miegyebek nélkül átvonuló "nyugati frontokat". A grafikonok azt sugallják, hogy az az állapot is hasonlóan kiugró volt, mint a mostani, csak épp az ellentétes irányban.
#64839
Szép összefoglalás!
#64838
Hú tényleg, ezt nem is figyeltem. Érdekes. Ennek fényében végképp nem sokat jelent az a kis pozitív kilengés. Legalábbis egyelõre.
#64837
Továbbá az is igen érdekes, hogy mind a NAO, mind pedig az AO esetében az elõrejelzések a vizsgált idõszakban gyakran jobban hajlottak a pozitív fázis, illetve gyengébb negatív fázis felé, mint ahogy aztán az a valóságban bekövetkezett.
#64836
Az AO indexrõl azt kell tudni, hogy abban az esetben mutatkozik pozitívnak, ha az alacsony geopotenciálú (tehát hûvös, hideg, ciklonális) légtömegek a sarkok környékére vannak visszahúzódva. Ilyen esetben az Észak-Atlanti térségben gyakoriak a ciklonok, viharciklonok. Az idõjárási frontok és a csapadék nagyobbik része Európa északi részein hullik le, illetve Szibéria és egyébként Európa északi részein is az átlagostól melegebb és csapadékosabb az idõjárás, illetve a Mediterrán térségben száraz idõszakokat okoz. Értelemszerûen azért, mert kevesebb hideg levegõ jut le a térségbe, ami ciklonokat generálhatna. Gyakran zonalitással vagy északnyugati irányírással jár együtt.

Negatív esetben Szibéria, illetve Európa nagyobb részén az átlagostól hidegebb idõjárást szokott okozni, ugyanis az Északi-Sark közelében magasabb geopotenciálú levegõ szokott lenni (gyakrabbak az anticiklonok), így pl. Európa belseje felé is gyakrabban tör be a sarki v. kontinentális eredetû levegõ. Ilyenkor a Mediterrán térségben és gyakra nálunk is igen csapadékos idõjárás uralkodik. Szibériában is nagy területeken anticiklonok a jellemzõek.

Két szemléltetõ ábra: Link Link

A NAO index azt mutatja meg, hogy milyen erõsek egymáshoz képest a szubtrópusi magasnyomás (vagy legyen Azori anticiklon) és a poláris alacsonynyomás. Amennyiben az azori anticiklon is rendkívül erõs és az izlandi ciklontevékenység is, akkor ez pozitív NAO indexxel szokott járni, ami nagyjából hasonló hatásokkal jár, mint a pozitív AO: Link
Negatív NAO index esetén pedig gyengébb szubtrópusi magasnyomás, illetve gyengébb izlandi ciklonaktivitás lesz jellemzõ, így tehát gyengülnek a nyugatias szelek, ami több meridionalitáshoz vezethet. Link

Legtöbbször a két index nagyjából együtt szokott mozogni.

Csak szemlétetésnek jó Svadasz két képe is: Link Link
Meg lehet rajta nézni, hogy pl. a 2006/2007-es szezonban az AO és NAO is pozitív volt a tél nagyobbik részében. Ilyenkor volt a rendkívül erõs nyugatias irányítás, illetve tavasz közeledtével a viharciklonok.
Ha az elõzõ téli szezont nézed, akkor a téli nagyobbik részében negatív AO és NAO indexek voltak, aztán jó hidegre is sikerült az egész... nevet
#64835
Én ebbõl egy darab kukkot sem értek!
#64834
Szerintem meg még semmit nem lehet levonni belõle a télre vonatkozóan. Látszik, hogy korábban is voltak kisebb pozitív fázisok, lehet hogy ez is csak egy-két hétig fog tartani. Ha 1 hónap múlva is pozitív lesz, akkor az már jelent valamit.
#64833
Még szerencse, hogy csak eszerint.
#64832
Pozitív fázisba látszik átfordulni a NAO, az AO meg már átfordult. Eszerint enyhe lesz a tél.
#64831
Ez a figura már júliusban is megfigyelhetõ volt több napon keresztül:az óceán felett zonális áramlás,a kontinensen,fõleg a k-i részén blocking.
Akkor azt gondoltam,a ny-i áramlások készülnek feléledni.Most viszont újra meridionális áramlási kép van.
#64830
Vagy a tükrözés nem jó most és nem ezt akartad linkelni, de ez nem zonalitás. Ha jól megnézed, a teljes kontinens abszolút blokk alatt van. Az Izlandtól a Barents tengerig húzott vonalon veszteglõ ciklonok 995-1000hpa nyomással elég gyengécskék. Ez megint egy olyan helyzet, hogy amennyiben összegyûlik egy kis hideg, pont a Brit szigetek felé terjesztekedõ AC és a kelet-eu-i AC között tud letörni, azaz, hidegcsepp/med - bergadás, majd hûvös és csapadékos idõ középen. A gfs fáklyán 15-tõl már kisebb szórás meg is figyelhetõ, ami blokk elõjele. Tehát sajnos vannak elszomorító jelek, pedig én is vágynék egy kellemes vényasszonyok nyarára.
#64828
Én már idestova 30 éve figyelem az idõjárást, de bevallom, hogy ilyen hosszú zonalitás-mentes idõszakra nem emlékszem. Elõfordultak hetekig, sõt 2-3 hónapig tartó blocking-helyzetek, de az idei év a maga sorozatos beragadó/veszteglõ ciklonjaival szerintem szinte példátlan az utóbbi 2-3 évtizedben /ha nem így van, javítsatok ki!/.
Csak egyetérthetek lász kollégával, hogy amennyiben marad az azonalitás a következõ hónapokban is, télen bizony lapátolhatunk majd jócskán!
#64824
NAO

beillesztett kép



AO

beillesztett kép



NAO

beillesztett kép



AO

beillesztett kép


#64821
Zonalitásnak egyelõre semmi jele, a tél még túl messze van, ezért lássuk a következõ 10-14 napot: az évszakhoz képest kimondottan hûvös idõszak napjai szerencsére minden jel szerint meg vannak számlálva (+4 fok 850 hPa-on október második fele átlagának felel meg!), délnyugati áramlással melegebb, de igen nedves levegõ érkezik (részletek a Hosszútávúban, így erre nem térek ki bõvebben), viszont több modell szerint is a következõ héten (szept. 13-19) jó esély van arra, hogy legalább néhány napra beköszöntsön a késõ nyár. Így nemcsak a déli országrészben, hanem északon is - csillagászati nyár búcsúztatóként - augusztus vége óta elõször mérhetünk 25 fokot.

Utolsó észlelés

2025-07-10 08:03:57

Rákóczifalva

18.4 °C

31502

RH: 77 | P: 1012.5

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

142554

Hírek, események

Lehűlés számottevő csapadékkal!

Időjárás-változás | 2025-07-05 09:59

pic
Vasárnap egy hullámzó front közelíti meg hazánkat, ami a jövő hét elejének időjárását is jelentősen befolyásolja.