Meteorológiai esélylatolgatások

Válasz az Éghajlatváltozás fórumban.

-->égh.vált.fórum! Oda írtam választ...

Igen, én is így látom.
Írtam is errõl régebben néhány hozzászólást, hogy a maximumhõmérsékleteket vizsgálva pl. Szegeden 2000 elõtt 30,0 fok feletti maximumátlagú július (nem biztos hogy a júliust néztem, de azt hiszem igen) elég ritka volt, 2000 óta azt hiszem 4 júliusban volt 30,0 fok feletti maxátlag, ami korábban több évtized alatt volt csak meg.
A középhõmérsékletben pedig ha jól emlékszem az utóbbi 10 évben alig néhány tizedet melegedtek csak a telek, míg a nyarakra 1,5 fok rémlik.
Sõt, ha az abszolút minimumokat nézzük telente, akkor még azt is meg merem kockáztatni, hogy a telek az elmúlt 10 évben alacsonyabb értékeket produkáltak, mint a megelõzõ évtizedekben, vagy akár 50 évben.
De úgy látom, át kell kérnünk magunkat az éghajlatváltozás fórumba!

Úgy veszem észre,hogy a melegedés fõleg a nyárra vonatkozik.Eltekintve az olyan vadul anomáliás daraboktól,mint amilyen a 2006/2007-es volt,a telek nem lettek feltûnõen mások,mint amilyenek az én 60-as,70-es évekbeli gyerekkoromban voltak.De a nyarak,kérem,a nyarak!Harminc-negyven évvel ezelõtt nem szerepeltek 33-38,34-39 fokos max.-ok az elõrejelzésekben.A 25-30 fok már bõdmelegnek számított.Nem szerepeltek,mert mire kialakulhatott volna ilyen magas hõmérséklet,mindig megérkezett a hf ény-ról,és visszavágta a felmelegedést.Ez az,ami manapság nincs.Még az idei,viszonylag mérsékelt nyáron is el tudtak szabadulni a maximumok június közepén és júliusban is.Innen is látszik,hogy a klímakérdés nem olyan egyszerû,mint sokan hiszik.Pár évtizede a klimatológusok még azt mondták,a sarkvidékek sokkal gyorsabban fognak melegedni a mérsékelt szélességeknél,következésképp nálunk fõleg a telek mutatnak majd pozitív anomáliát.Aztán ez lett belõle.

Akik pedig a 90-es évek második fele óta figyelik az idõjárást, azt hiszik, hogy az idõjárás ilyen, amilyen mondjuk '95-tõl napjainkig tart, hogy blocking blocking hátán, hogy mindig elakad a tû a lemezen, beragad, bedöglik egyhelybe áll stb., és nem értik, hogy mi változott.
Azt meg tudnád nézni, mikortól indult ez a "a mostani, csak épp az ellentétes irányban" kiugrás?
Szerintem 1993-95 körül kezdõdhetett.
Amit az utolsó mondatodban írtál, ezt éljük meg klímaváltozásként.
Ez azt jelenti, hogy ha ez a blockingos, bedöglött idõjárás van, akkor az melegebb átlagot produkál, ha zonalitásos, az pedig hûvösebbet.
Ezért van melegedés az 1961-1990 közötti idõszakhoz képest, mert az a 30 év pont beleesett abba a zonalitásos, kicsit hûvösebb, de kiegyenlítettebb, szélsõségektõl talán jobban mentes idõszakba.

Egyes kutatók szerint,amíg a Nap-tevékenység gyenge marad,fõként Észak-és Nyugat-Európában az átlagosnál keményebb telek várhatók,s ez még jónéhány évig így lehet.
Kutatásaik alapján arra jutottak,hogy a múltban,az átlagosnál hidegebb években /globális szinten/szinte kivétel nélkül gyenge volt a napfolt tevékenység.

Bizony. Ha meleg, száraz idõ volt, nem Észak-Afrikából, hanem Kis-Ázsiából kaptunk olyan forróságot, hogy gyerekként, csupasz lábbal képtelen voltam végigszaladni a napégette teraszon. És vajon hányan tapasztalták meg közülünk a sciroccót (sirokkót)? Abban az idõben gyakoribb - és a köz embere számára is népszerû - jelenség volt (mediterrán ciklon hidegfrontja elõtt napokig sûvöltött a száraz, délies szél). Ha zúzmara volt, az jó ideig eltartott. Ha havazott, hetekig lapátolhattuk a havat.
Mostanában valami tényleg változik. Úgy érzem, sok minden felbolydult, mint egy méhkas...
Hogy a témánál maradjak: a még mindig igen gyenge napfolttevékenység miatt az elõzõeknél hûvösebb, idõjárási eseményekben meglehetõsen szegény, ködös õszre és hidegebb, havasabb télre számitok.

Az 1966-tól 1970-ig terjedõ idõszakra jól emlékszem.Akkor voltam kisiskolás,és már akkor figyeltem az idõjárást.Elmondom,mi volt a jellemzõ azokra az évekre: változékony,esõs,viharos nyarak,ritkán és rövid ideig tartó strandidõvel.Korán beköszöntõ õsz,késõbb tartós ködök.Mérsékelten hideg,kifejezetten csapadékos telek,gyakori hóesés,és szintén gyakori esõ.A karácsonyi ünnepek táján általában hideg volt,mindig lehetett télisportolni.Egy érdekesség:1968/69 telén olyan hófúvások voltak,melyek méltán hasonlíthatók össze az észak-amerikai blizzarddal.

Jól tudod.

Én úgy tudom,hogy az AO az egész Északi-sarkkörre vonatkozik, de nem biztos.

A NAO és az AO, ahogy az elõttem szólók részletesen leírták, hozzávetõlegesen megmutatja, hogy zonális vagy meridionális irányítás van túlsúlyban Európa felett. Számomra Svadasz alsó két ábrája, az 1950-2010 közötti grafikonok a legtanulságosabbak. Ezeken jól látszik, hogy 2009-2010 során mindkét index rég látott negatív csúcsot produkált, mind a kilengés mértékét, mind a tartósságát tekintve. Utoljára az 1960-as évek végén volt hasonló, az akkori idõjárást lenne érdemes visszanézni... Elvileg akkor "állhatott le" ilyen mértékben a zonalitás, emellett még az 50-es évek végén, 60-as évek elején is volt néhány hasonló helyzet (de azokat nem mutatja mindkét index annyira markánsnak).

Viszont az 80-as évek végét, 90-es évek elejét igencsak tartós és magas pozitív csúcsok jellemezték. Ez azért is érdekes, mert szerintem jó néhányan akkoriban kezdtünk foglalkozni az idõjárással, akkor kezdtük értelmezni a mûholdképeket - és akkor szoktuk meg a rendszeresen, különösebb hullámvetés, beragadás, mediterrán vagy közép-európai ciklonképzõdés, miegyebek nélkül átvonuló "nyugati frontokat". A grafikonok azt sugallják, hogy az az állapot is hasonlóan kiugró volt, mint a mostani, csak épp az ellentétes irányban.

Szép összefoglalás!

Hú tényleg, ezt nem is figyeltem. Érdekes. Ennek fényében végképp nem sokat jelent az a kis pozitív kilengés. Legalábbis egyelõre.

Továbbá az is igen érdekes, hogy mind a NAO, mind pedig az AO esetében az elõrejelzések a vizsgált idõszakban gyakran jobban hajlottak a pozitív fázis, illetve gyengébb negatív fázis felé, mint ahogy aztán az a valóságban bekövetkezett.

Az AO indexrõl azt kell tudni, hogy abban az esetben mutatkozik pozitívnak, ha az alacsony geopotenciálú (tehát hûvös, hideg, ciklonális) légtömegek a sarkok környékére vannak visszahúzódva. Ilyen esetben az Észak-Atlanti térségben gyakoriak a ciklonok, viharciklonok. Az idõjárási frontok és a csapadék nagyobbik része Európa északi részein hullik le, illetve Szibéria és egyébként Európa északi részein is az átlagostól melegebb és csapadékosabb az idõjárás, illetve a Mediterrán térségben száraz idõszakokat okoz. Értelemszerûen azért, mert kevesebb hideg levegõ jut le a térségbe, ami ciklonokat generálhatna. Gyakran zonalitással vagy északnyugati irányírással jár együtt.

Negatív esetben Szibéria, illetve Európa nagyobb részén az átlagostól hidegebb idõjárást szokott okozni, ugyanis az Északi-Sark közelében magasabb geopotenciálú levegõ szokott lenni (gyakrabbak az anticiklonok), így pl. Európa belseje felé is gyakrabban tör be a sarki v. kontinentális eredetû levegõ. Ilyenkor a Mediterrán térségben és gyakra nálunk is igen csapadékos idõjárás uralkodik. Szibériában is nagy területeken anticiklonok a jellemzõek.

Két szemléltetõ ábra: Link Link

A NAO index azt mutatja meg, hogy milyen erõsek egymáshoz képest a szubtrópusi magasnyomás (vagy legyen Azori anticiklon) és a poláris alacsonynyomás. Amennyiben az azori anticiklon is rendkívül erõs és az izlandi ciklontevékenység is, akkor ez pozitív NAO indexxel szokott járni, ami nagyjából hasonló hatásokkal jár, mint a pozitív AO: Link
Negatív NAO index esetén pedig gyengébb szubtrópusi magasnyomás, illetve gyengébb izlandi ciklonaktivitás lesz jellemzõ, így tehát gyengülnek a nyugatias szelek, ami több meridionalitáshoz vezethet. Link

Legtöbbször a két index nagyjából együtt szokott mozogni.

Csak szemlétetésnek jó Svadasz két képe is: Link Link
Meg lehet rajta nézni, hogy pl. a 2006/2007-es szezonban az AO és NAO is pozitív volt a tél nagyobbik részében. Ilyenkor volt a rendkívül erõs nyugatias irányítás, illetve tavasz közeledtével a viharciklonok.
Ha az elõzõ téli szezont nézed, akkor a téli nagyobbik részében negatív AO és NAO indexek voltak, aztán jó hidegre is sikerült az egész...

Én ebbõl egy darab kukkot sem értek!

Szerintem meg még semmit nem lehet levonni belõle a télre vonatkozóan. Látszik, hogy korábban is voltak kisebb pozitív fázisok, lehet hogy ez is csak egy-két hétig fog tartani. Ha 1 hónap múlva is pozitív lesz, akkor az már jelent valamit.

Még szerencse, hogy csak eszerint.

Pozitív fázisba látszik átfordulni a NAO, az AO meg már átfordult. Eszerint enyhe lesz a tél.

Ez a figura már júliusban is megfigyelhetõ volt több napon keresztül:az óceán felett zonális áramlás,a kontinensen,fõleg a k-i részén blocking.
Akkor azt gondoltam,a ny-i áramlások készülnek feléledni.Most viszont újra meridionális áramlási kép van.

Vagy a tükrözés nem jó most és nem ezt akartad linkelni, de ez nem zonalitás. Ha jól megnézed, a teljes kontinens abszolút blokk alatt van. Az Izlandtól a Barents tengerig húzott vonalon veszteglõ ciklonok 995-1000hpa nyomással elég gyengécskék. Ez megint egy olyan helyzet, hogy amennyiben összegyûlik egy kis hideg, pont a Brit szigetek felé terjesztekedõ AC és a kelet-eu-i AC között tud letörni, azaz, hidegcsepp/med - bergadás, majd hûvös és csapadékos idõ középen. A gfs fáklyán 15-tõl már kisebb szórás meg is figyelhetõ, ami blokk elõjele. Tehát sajnos vannak elszomorító jelek, pedig én is vágynék egy kellemes vényasszonyok nyarára.

Én már idestova 30 éve figyelem az idõjárást, de bevallom, hogy ilyen hosszú zonalitás-mentes idõszakra nem emlékszem. Elõfordultak hetekig, sõt 2-3 hónapig tartó blocking-helyzetek, de az idei év a maga sorozatos beragadó/veszteglõ ciklonjaival szerintem szinte példátlan az utóbbi 2-3 évtizedben /ha nem így van, javítsatok ki!/.
Csak egyetérthetek lász kollégával, hogy amennyiben marad az azonalitás a következõ hónapokban is, télen bizony lapátolhatunk majd jócskán!

NAO

AO

NAO

AO

Zonalitásnak egyelõre semmi jele, a tél még túl messze van, ezért lássuk a következõ 10-14 napot: az évszakhoz képest kimondottan hûvös idõszak napjai szerencsére minden jel szerint meg vannak számlálva (+4 fok 850 hPa-on október második fele átlagának felel meg!), délnyugati áramlással melegebb, de igen nedves levegõ érkezik (részletek a Hosszútávúban, így erre nem térek ki bõvebben), viszont több modell szerint is a következõ héten (szept. 13-19) jó esély van arra, hogy legalább néhány napra beköszöntsön a késõ nyár. Így nemcsak a déli országrészben, hanem északon is - csillagászati nyár búcsúztatóként - augusztus vége óta elõször mérhetünk 25 fokot.